Az információs társadalomra vonatkozó statisztika

A Statistics Explained wikiből

2011. szeptemberi adatok. A legfrissebb adatok: További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis. A szöveg angol változata frissebb információkat tartalmaz.

E szócikk az Európai Unió (EU) információs társadalmának különböző vetületeivel kapcsolatos legfrissebb statisztikai adatokat ismerteti. Az információs társadalom fejlesztése terén elért eredmények kulcsszerepet játszanak az uniós ipar versenyképességének fokozásában, valamint általánosságban a társadalom és az uniós gazdaság igényeinek kielégítésében.

1. Grafikon: A háztartások internet-hozzáférése, 2009–2010
(az összes háztartás %-ában)
Forrás: Eurostat (tsiir040)
2. Grafikon: A háztartások internet-hozzáférése és szélessávú internetkapcsolata, EU-27, 2006-2010
(az összes háztartás %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_pibi_hiac) és (isoc_pibi_hba)
1. Tábla: Információs és kommunikációs technológiák, valamint online szolgáltatások használata, 2008-2010.
(a 16–74 év közöttiek %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_cfp_cu), (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_ci_ac_i)
2. Tábla: Az internethasználat helye, 2010
(a felmérést megelőző három hónapban internetező 16–74 év közöttiek %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_pibi_pai)
3. Grafikon: Az internethasználat gyakorisága, 2010
(16–74 év közöttiek %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_ci_ifp_fu)
4. Grafikon: A felmérést megelőző 12 hónapban az interneten keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat magáncélú felhasználásra megrendelők, 2009–2010
(16–74 év közöttiek %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_ec_ibuy)
5. Grafikon: A felmérést megelőző 12 hónapban az internethasználók által észlelt biztonsági problémák (vírusok, levélszemét), 2010
(a felmérést megelőző 12 hónapban internetezők %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisci_pb)
6. Grafikon: Az internethasználók által a saját számítógépük és magánjellegű adataik védelme érdekében tett óvintézkedések, EU-27, 2010
(a felmérést megelőző 12 hónapban internetezők %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisci_sw) és (isoc_cisci_f)
7. Grafikon: A felmérést megelőző 12 hónapban az internethasználók által biztonsági megfontolásból legalább egyszer mellőzött tevékenységek, EU-27, 2010
(a felmérést megelőző 12 hónapban internetezők %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisci_ax)
8. Grafikon: Az informatika vállalati alkalmazása, méretosztály szerint, EU-27, 2010. január
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_en2), (isoc_ci_it_en2) és (isoc_ci_cd_en2)
3. Tábla: Az informatika vállalati alkalmazása, 2010. január
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_en2), (isoc_ci_it_en2) és (isoc_ci_cd_en2)
9. Grafikon: A vállalkozások e-kereskedelemből származó forgalma, 2009 (1)
(az összes forgalom %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_ec_evaln2)
10. Grafikon: Online értékesítő vállalkozások (forgalmuk legalább 1%-a elektronikus értékesítésből származik), EU-27, 2008–2009
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_ec_eseln2)
11. Grafikon: A (legalább 1%-ban) online értékesítést és beszerzést folytató, illetve weboldallal vagy honlappal rendelkező vállalkozások, EU-27, 2009
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_ec_eseln2), (isoc_ec_ebuyn2) és (isoc_ci_cd_en2)
12. Grafikon: Rendszeres felülvizsgálati tervet tartalmazó, formálisan meghatározott IKT-biztonsági házirenddel rendelkező vállalkozások, EU-27, 2010. január
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisce_ra)
13. Grafikon: Rendszeres felülvizsgálati tervet tartalmazó, formálisan meghatározott IKT-biztonsági házirenddel rendelkező vállalkozások, valamint valamennyi biztonsági kockázatot kiküszöbölő vállalkozások, 2010. január
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisce_ra)
14. Grafikon: A személyzet figyelmét az IKT-biztonsággal kapcsolatos kérdésekre felhívó vállalkozások, EU-27, 2010. január
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisce_ra)
15. Grafikon: A személyzet figyelmének az IKT-biztonsággal kapcsolatos kérdésekre való felhívása érdekében a vállalkozások által alkalmazott megközelítések, 2010. január (1)
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisce_ra)
16. Grafikon: A vállalkozások IKT-rendszereit befolyásoló IKT-biztonsági problémák, 2009 (1)
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisce_ic)
17. Grafikon: Legalább egy, az IKT-rendszereiket befolyásoló IKT-biztonsági problémát észlelt vállalkozások, EU-27, 2009
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisce_ic)
18. Grafikon: Belső biztonsági szolgáltatásokat vagy eljárásokat használó vállalkozások, EU-27, 2010. január
(a vállalkozások %-ában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisce_fp)

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) a munkahelyen és otthon egyaránt hatással vannak az emberek életére, a vonatkozó uniós szakpolitikák pedig teljes ágazatok szabályozásától az egyének magánéletének védelméig számos területet felölelnek.

Tartalomjegyzék


Főbb statisztikai eredmények

Háztartások és egyének

Az elmúlt évtizedben az IKT nyilvánosan is széles körben elérhetővé vált mind hozzáférhetőség, mind költség szempontjából. A 2007. év vízválasztónak tekinthető, mivel ekkor már az EU-27 háztartásainak többsége (54 %) rendelkezett internet-hozzáféréssel. Ez az arány a folyamatos növekedésnek köszönhetően 2010-ben elérte a 70 %-ot. 2010-ben a háztartások legnagyobb hányada (91 %) Hollandiában rendelkezett internet-hozzáféréssel, míg Bulgáriában volt a legalacsonyabb (33 %) ez az arány (lásd az 1. Grafikon). A tudásalapú és tájékozott társadalom támogatásának egyik eszköze a széles körben elterjedt és megfizethető szélessávú hozzáférés. Az internet-hozzáférés legelterjedtebb formája valamennyi tagállamban a szélessávú kapcsolat volt, amelyet 2010-ben az EU-27 háztartásainak 61 %-a használt, vagyis 2006 óta megközelítőleg kétszeresére nőtt a részaránya (lásd a 2. Grafikon).

Az EU-27 tagállamaiban tízből megközelítőleg hét 16–74 év közötti személy rendelkezett számítógéppel 2010 első negyedévében, és az internethasználók aránya is hasonló volt. 2010-ben a számítógép- és internethasználók aránya 90 %-ra nőtt Svédországban, Hollandiában és Luxemburgban, és nagyjából ezen a szinten állt Dániában és Finnországban. Azonban a lakosság kevesebb mint fele használt számítógépet és internetet Görögországban, Bulgáriában és különösen Romániában. Az EU-27 lakosságának jóval több mint fele (56 %) használta az internetet az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresésére 2010-ben. Jelentősen, legalább 9 százalékponttal nőtt ez a fajta internethasználat 2010-ben több olyan tagállamban is, ahol általánosan alacsony volt az internethasználat mértéke, ide tartozik különösen Bulgária és Románia, valamint Szlovákia és Lengyelország (lásd az 1. Táblázatot).

Az internethasználók, vagyis az internetet az IKT-felmérést megelőző három hónapban az EU-27 tagállamaiban használók körében tízből több mint kilenc (92 %) személy otthonról internetezett, ahogy az a 2. Táblázatban is látható. Összehasonlításképpen a lakosság ezen részhalmazának kevesebb mint fele (41 %) internetezett a munkahelyéről, ami viszont közel a duplája a barátoknál, szomszédoknál vagy rokonoknál internetezők arányának (23 %). 2010-ben az EU-27 tagállamaiban az internethasználók 69 %-ának több mint háromnegyede napi vagy majdnem napi szinten internetezett.

Az EU-27 tagállamaiban az internethasználók közel kétötöde (40 %) rendelt termékeket vagy szolgáltatásokat magáncélú felhasználásra az interneten keresztül a 2010. évi felmérést megelőző egy évben, amely az előző évhez képest 3 százalékpontos emelkedést jelent (lásd a 4. Grafikon). Ez az arány közel kétharmad volt Dániában, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Svédországban, míg Bulgáriában és Romániában legfeljebb minden huszadik személy rendelt az internetről.

Az 5–7. Grafikon azokat a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket elemzi, amelyekkel az internethasználók szembesülnek. Az EU-27 tagállamaiban az internethasználók több mint fele (56 %) kapott (tudomása szerint) levélszemetet 2010-ben. Ez az arány Írországban volt a legalacsonyabb (18 %), míg Franciaországban elérte a 70 %-ot. Ennél már csak Izlandon volt magasabb, 73 %. A felhasználók közel harmadának volt dolga számítógépes vírussal (vagy hasonló fertőzéssel), az EU-27 átlaga 31 % volt. Bulgáriában és Máltán az internethasználók legalább fele jelentett ilyen fertőzést, azonban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban ez az érték még ennél is jóval magasabb, 68 % volt. Az EU-27 tagállamaiban az internethasználók több mint négyötöde (84 %) rendelkezett informatikai biztonsági szoftverrel vagy eszközzel, és több mint háromötöde (63 %) számolt be arról, hogy rendszeresen frissíti a telepített biztonsági termékeket, ezzel szemben az archiválás vagy a biztonsági másolatok készítése már kevésbé volt gyakori (lásd a 6. Grafikon) Az internethasználók közel fele (49 %) jelentette, hogy biztonsági megfontolásból legalább egyszer mellőzött valamilyen internetes tevékenységet (lásd a 7. Grafikon). E téren a leggyakoribb a személyes adatok közösségi oldalakon való megadásának mellőzése volt, amelyet az e-kereskedelem (áruk vagy szolgáltatások vásárlása az interneten) és az e-banki szolgáltatások igénybevétele követett.

Vállalkozások

Az EU-27 tagállamaiban mindössze minden huszadik vállalkozás nem rendelkezett internet-hozzáféréssel 2010 elején (lásd a 8. Grafikon). Az EU-27 tagállamaiban a vállalkozások megközelítőleg kétharmada (67 %) rendelkezett saját weboldallal. Ez az arány közel 92 %-ra emelkedett a nagyvállalatok körében. Az internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások aránya 2010-re Románia, Bulgária és Ciprus kivételével valamennyi tagállamban meghaladta a 90 %-ot, míg a vállalkozások több mint fele rendelkezett weboldallal Románia, Bulgária és Lettország kivételével valamennyi tagállamban (3. Tábla).

Az EU-27 tagállamaiban a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások összes forgalmának 14 %-a származott e-kereskedelemből. Ez az arány 1 % (Ciprus) és 24 % (Írország) között alakult 2009-ben (lásd a 9. Grafikon). Az EU-27 tagállamaiban a vállalkozások közel 13 %-a kapott megrendeléseket interneten keresztül 2009-ben, ez az érték megközelítőleg a fele az online beszerzést végző vállalkozások arányának (27 %), ahogy az a 11. ábrán is látható. Az online értékesítést folytató vállalkozások százalékos aránya a szálláshely-szolgáltatási ágazatban volt a legmagasabb (44 %), míg az online beszerzést folytató vállalkozások az információs és kommunikációs szolgáltatások terén képviseltették magukat a legnagyobb arányban (51 %).

2010 januárjára az EU-27 tagállamaiban a vállalkozások 26 %-a rendelkezett rendszeres felülvizsgálati tervet tartalmazó, formálisan meghatározott IKT-biztonsági házirenddel. Ez az arány a főtevékenység szerint információs és kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetében meghaladta az 50 %-ot. A nagyvállalatok körében a kisvállalkozásokhoz viszonyítva háromszor nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy a vállalkozás rendelkezik ilyen biztonsági házirenddel (lásd a 12. Grafikon). A formálisan meghatározott IKT-biztonsági házirenddel rendelkező vállalkozások aránya a legmagasabb a tagállamok közül Svédországban és Dániában volt, ahol a vállalkozások több mint kétötöde rendelkezett ilyen házirenddel. Hasonló volt a helyzet Norvégiában is.

A vállalatok különböző megközelítéseket alkalmaznak arra, hogy felhívják munkavállalóik figyelmét az IKT-biztonsági házirendre és a kapcsolódó kockázatokra (lásd 14. és 15. Grafikon). A vállalkozások leggyakrabban az önkéntes képzést és az általánosan hozzáférhetővé tett tájékoztatást választják, e megközelítést a vállalkozások megközelítőleg háromnegyede alkalmazza Cipruson és Finnországban. Az EU-27 tagállamaiban átlagosan a vállalkozások közel fele (48 %) alkalmazott a vizsgált három megközelítés közül legalább egyet, ez az arány 18 % (Lengyelország) és 84 % (Ciprus) között mozog.

Az IKT-vel kapcsolatos biztonsági problémák olyan központi elemeket érintenek, mint az információbiztonság, az adatok integritása, bizalmas jellege és hozzáférhetősége, valamint az informatikai rendszerek. A hardver- vagy szoftverhiba miatti 1. típusú problémák az IKT-szolgáltatás elérhetőségében bekövetkező fennakadást, adatvesztést vagy az adatromlást eredményeznek. 2009-ben az EU-27 tagállamaiban a vállalkozások 16 %-a tapasztalt valamilyen IKT-vonatkozású biztonsági problémát, 12 %-uk pedig 1. típusú hibát észlelt. Portugáliában jelentették messze a leggyakrabban a vállalkozások, hogy IKT-vonatkozású biztonsági problémát tapasztaltak. A portugál vállalkozások kétötöde számolt be erről 2009-ben (lásd a 16. Grafikon).

2010 januárjában a vállalkozások az erős jelszóval történő hitelesítést és a telephelyen kívüli archiválást alkalmazták a leggyakrabban az IKT-biztonság megőrzése érdekében. Az EU-27 tagállamaiban a vállalkozások 47%-a használta ezeket a módszereket.

Adatforrások és adatok rendelkezésre állása

A statisztikusok tisztában vannak azokkal a kihívásokkal, amelyeket az internet, valamint az IKT-k más új felhasználási módjai terén megfigyelhető gyors technológiai változások támasztanak. Ennek megfelelően e területen jelentős fejlődés tapasztalható, amelynek köszönhetően a statisztikai eszközök is jobban igazodnak az adatok iránti új igények kielégítéséhez. A vonatkozó statisztikák évente újraértékelésre kerülnek annak érdekében, hogy igazodjanak a felhasználói igényekhez és tükrözzék a technológiai változás gyors ütemét.

Ezt a megközelítést tükrözi az Eurostat háztartási és egyéni IKT-használatra vonatkozó felmérése és a vállalati IKT-használatra vonatkozó felmérése. Ezek az éves felmérések szolgálnak az IKT által ösztönzött fejlődés értékelésére, ennek érdekében pedig nyomon követik az alapvető változók időbeli alakulását, és alaposabban megvizsgálnak egyes szempontokat egy meghatározott időpontban. A felmérések kezdetben a hozzáféréssel és az összekapcsolhatósággal kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak, tárgykörük azonban később bővült számos különböző területtel (például e-kormányzat és e-kereskedelem), társadalmi-gazdasági bontással (például regionális eltérések, nemi jellegzetességek, életkor, oktatásbeli különbségek, valamint az egyének foglalkoztatási helyzete) a háztartásokra vonatkozó felmérésben, illetve a vállalkozások mérete (kis, közép, nagy) szerinti bontással a vállalkozásokra vonatkozó felmérésben. A felmérések tárgyköre a különböző technológiák tekintetében is bővült, hogy felölelje az új termékcsoportokat és a kommunikációs technológiák végfelhasználókhoz (vállalkozások és háztartások) való eljuttatásának módjait.

Háztartások és egyének

A háztartásokra vonatkozó felmérés olyan háztartásokat érintett, amelyek legalább egy tagja a 16–74 éves korcsoportba tartozik. A háztartások internet-hozzáférése azon háztartások százalékos arányát fejezi ki, amelyek rendelkeznek internet-hozzáféréssel abból a célból, hogy a háztartás bármely tagja otthon igény szerint használhassa az internetet akár olyan egyszerű tevékenységekre is, mint az e-mail küldése. Az internethasználók olyan 16–74 év közötti személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban interneteztek. A rendszeres internethasználók olyan személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban átlagosan hetente legalább egyszer interneteztek. A bázisidőszak 2010 első negyedéve, az adatgyűjtési időszak pedig a legtöbb országban a második negyedév volt.

Az internetezéshez leggyakrabban használt technológiák a szélessávú és a hagyományos telefonvonalon keresztüli betárcsázós hozzáférés kategóriájába sorolhatók. A szélessávú hozzáférés kategóriájába tartozik a digitális előfizetői vonal (DSL), amely nagysebességű adatátvitelre szolgáló technológiát alkalmaz. A szélessávú vonalak a meghatározás szerint legalább 144 kbit/s sebességgel rendelkeznek.

Aszámítógép olyan személyi számítógép, amelyen a jelentősebb operációs rendszerek (Mac OS, Linux vagy Microsoft Windows) egyike üzemel. Ebbe a kategóriába tartoznak a kézi számítógépek, azaz a palmtopok (PDA-k) is.

A személyek által rendelt áruk és szolgáltatások körébe tartozik a visszaigazolt szállásfoglalás, pénzügyi befektetések vásárlása, sorsolásos játékokban és fogadási ügyletekben, internetes árveréseken való részvétel, valamint a közvetlenül fizetett, interneten keresztül igénybe vett információs szolgáltatások. Nem tartoznak ide az interneten keresztül ingyenesen megszerzett áruk és szolgáltatások, valamint a manuálisan írt e-mailben leadott rendelések sem.

A 2010. évi IKT-felmérés tartalmazott egy különleges, az internetes biztonságra vonatkozó modult, amelyben az előző 12 hónapban internetező személyeknek arra kellett választ adniuk, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a biztonsági fenyegetések terén, és hogyan kerülik el a biztonsági problémákat. Ez utóbbi kérdés például a vírusokkal (és más fertőzésekkel, például férgekkel és trójai lovakkal), valamint nemkívánatos e-mailekkel (levélszeméttel) foglalkozott. Az óvintézkedések között szerepelt a biztonsági szoftverek (például vírusellenőrző vagy kémprogram-elhárító programok) használata, valamint archiválás a számítógépes állományokról készített másolat külső tárolóeszközre, például CD-, DVD-lemezre, külső merevlemezre, USB-kulcsra vagy kiszolgálón található tárhelyre való mentésével.

Vállalkozások

A vállalkozások IKT-használatára és az általuk folytatott e-kereskedelemre vonatkozó felmérés a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozásokkal foglalkozik. A felmérés a gazdasági tevékenység szempontjából azokra a vállalkozásokra korlátozódik, amelyek főtevékenysége a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás, építőipar, kereskedelem, gépjárműjavítás, szállítás és raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, információ és kommunikáció, ingatlanügyletek, szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint számítógép és kommunikációs eszköz javítása kategóriájába tartozik (NACE Rev. 2 C–N nemzetgazdasági ág, kivéve a 75. ágazatot, kiegészítve a 95.1. alágazattal). A felmérés a pénzügyi és biztosítási tevékenységre (K nemzetgazdasági ág) is kiterjed, ez azonban ebben az elemzésben nem szerepel. A vállalkozások méret szempontjából különböző csoportba sorolhatók, a foglalkoztatottak száma alapján lehetnek kisvállalkozások (10–49 foglalkoztatott), középvállalkozások (50–249 foglalkoztatott) és nagyvállalkozások (250 vagy több foglalkoztatott).

Az IKT-használatra vonatkozó adatok kategorizálása a felmérés éve alapján történik. Az adatok többsége a januári helyzetet tükrözi, míg egyes esetekben (például e-kereskedelem) az adatok a felmérés évét megelőző naptári évre vonatkoznak.

Kontextus

Az IKT kulcsszerepet játszik az uniós ipar versenyképességének fokozásában, valamint általánosságban a társadalom és a gazdaság igényeinek kielégítésében. Az IKT a munkahelyen és otthon egyaránt hatással van a mindennapi életre, a vonatkozó uniós szakpolitikák pedig teljes ágazatok szabályozásától az egyének magánéletének védelméig számos területet felölelnek.

Az internet-hozzáférés és az internethasználat felmérésekor jelentős szerep jut a szélessávú technológiáknak, mivel lehetővé teszik, hogy a felhasználók nagy mennyiségű adatot gyorsan továbbítsanak, emellett nyitva tartják a hozzáférést biztosító vonalat. A széles sáv elterjedtsége kulcsfontosságú mutató az IKT-val kapcsolatos politikák meghatározása terén. Az általánosan elterjedt szélessávú internetelérés központi jelentőséggel bír az interneten keresztül nyújtott fejlett szolgáltatások, például az e-kereskedelem, az e-kormányzat vagy az e-tanulás fejlődésében. Továbbra is a digitális előfizetői vonal (DSL) a szélessávú technológia leggyakoribb formája, ugyanakkor egyre elterjedtebbé válnak olyan alternatív megoldások, mint például a kábel, a műhold, az optikai szál és a vezeték nélküli helyi hurok.

Az IKT-ra vonatkozó uniós politikai keret 2010-ig az „európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” nevű i2010-kezdeményezés (COM(2005) 229 végleges) volt, amely azt tűzte ki célul, hogy az IKT szélesebb körű alkalmazásával fokozza az uniós gazdaság hatékonyságát. A félidős felülvizsgálatot követően 2008 áprilisában elkészült az i2010-stratégia frissített változata, amely a 2008 és 2010 közötti időszak legfontosabb kihívásaival foglalkozik.

Az Európai Bizottság 2010 májusában elfogadta az európai digitális menetrendről szóló közleményt (COM(2010) 245 végleges), amely a virágzó digitális gazdaság 2020-ig való megteremtésére irányuló stratégiát tartalmazza. A közlemény felvázolja azokat a szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyeket a digitális korszak előnyeinek maximalizálása érdekében meg kell valósítani. A menetrend a következő hét kiemelt cselekvési területre összpontosít: a digitalizált egységes piac létrehozása, az átjárhatóság fokozása, az internet iránti bizalomnak és az internet biztonságának növelése, jóval gyorsabb internet-hozzáférés biztosítása, a kutatási és fejlesztési befektetések ösztönzése, a digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása, valamint IKT alkalmazása olyan társadalmi kihívások leküzdése terén, mint például az éghajlatváltozás és a népesség elöregedése. Az előnyök közé tartozik többek között a könnyebb elektronikus fizetés és számlázás, a távorvoslás gyors bevezetése, valamint az energiahatékony világítás. Az európai digitális menetrend az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike.

További információk az Eurostat

Kiadványok

Fő táblázatok

Information society statistics
Policy indicators (t_isoc_pi)
Information society: Structural Indicators (t_isoc_si)
Telecommunication services (t_isoc_tc)
Computers and the Internet in households and enterprises (t_isoc_ci)
E-skills of individuals and ICT competence in enterprises (t_isoc_sk)

Adatbázis

Information society statistics
Policy indicators (isoc_pi)
Information society: Structural Indicators (isoc_si)
Telecommunication services (isoc_tc)
Computers and the Internet in households and enterprises (isoc_ci)
E-commerce by individuals and enterprises (isoc_ec)
E-skills of individuals and ICT competence in enterprises (isoc_sk)
Regional Information society statistics (isoc_reg)

Speciális fejezetének/fejezetben

Módszertan / Metaadatok

Forrás adatok a táblázatok, grafikonok és térképek(MS Excel)

Külső hivatkozások

Lásd még

A lap eredeti címe: „http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Information_society_statistics/hu”
Create a book