Statistics Explained - Recent changes [en]

Wages and labour costs/pl

2012-05-16T10:41:29Z

← Older revision		Revision as of 10:41, 16 May 2012
Line 114:		Line 114:

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]
-	*[http:~~//epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs~~ (~~t_lc~~)~~], zobacz~~:	+	:Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)
		+	:Tax wedge on labour cost (tsiem050)
		+	:Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)
		+	:Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)
		+	:Minimum wages (tps00155)

-	~~:Earnings~~	+
-	:~~:Main tables~~	+	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs (t_lc)]
-	~~:::Earnings (t_earn)~~	+	:Labour cost index (teilm100)
-	~~::::Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)~~	+	:Total wages and salaries (tps00113)
-	~~::::Tax wedge on labour cost (tsiem050)~~	+	:Social security and other labour costs paid by employer (tps00114)
-	~~::::Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)~~	+	:Labour costs annual data - Nace Rev. 2 (tps00173)
-	~~::::Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)~~	+
-	~~::::Minimum wages (tps00155)~~	+
-	~~:Labour costs~~	+
-	~~::Main tables~~	+
-	~~:::~~Labour costs (t_lc)	+
-	~~:::~~:Labour cost index (teilm100)	+
-	~~:::~~:Total wages and salaries (tps00113)	+
-	~~:::~~:Social security paid by employer (tps00114)	+
-	:~~:::Other labour costs (tps00115)~~	+
-	~~::::Hourly labour~~ costs (tps00173)	+
-	~~::::Monthly labour costs (tps00174~~)	+

	=== Baza danych ===		=== Baza danych ===

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]
-	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]~~, zobacz:~~	+	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]
-		+
-	~~:Earnings~~	+
-	~~::Database~~	+
-	~~:Labour costs~~	+
-	~~::Database~~	+

	=== Sekcja specjalna ===		=== Sekcja specjalna ===

-	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including Labour Force Survey)]	+	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including the Labour Force Survey)]

	=== Metodyka / Metadane ===		=== Metodyka / Metadane ===

Wages and labour costs/nl

2012-05-16T10:37:15Z

← Older revision		Revision as of 10:37, 16 May 2012
Line 114:		Line 114:

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]
-	*[http:~~//epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs~~ (~~t_lc~~)~~], zie~~:	+	:Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)
		+	:Tax wedge on labour cost (tsiem050)
		+	:Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)
		+	:Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)
		+	:Minimum wages (tps00155)

-	~~:Earnings~~	+
-	:~~:Main tables~~	+	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs (t_lc)]
-	~~:::Earnings (t_earn)~~	+	:Labour cost index (teilm100)
-	~~::::Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)~~	+	:Total wages and salaries (tps00113)
-	~~::::Tax wedge on labour cost (tsiem050)~~	+	:Social security and other labour costs paid by employer (tps00114)
-	~~::::Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)~~	+	:Labour costs annual data - Nace Rev. 2 (tps00173)
-	~~::::Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)~~	+
-	~~::::Minimum wages (tps00155)~~	+
-	~~:Labour costs~~	+
-	~~::Main tables~~	+
-	~~:::~~Labour costs (t_lc)	+
-	~~:::~~:Labour cost index (teilm100)	+
-	~~:::~~:Total wages and salaries (tps00113)	+
-	~~:::~~:Social security paid by employer (tps00114)	+
-	:~~:::Other labour costs (tps00115)~~	+
-	~~::::Hourly labour~~ costs (tps00173)	+
-	~~::::Monthly labour costs (tps00174~~)	+

	=== Databank ===		=== Databank ===

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]
-	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]~~, zie:~~	+	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]
-		+
-	~~:Earnings~~	+
-	~~::Database~~	+
-	~~:Labour costs~~	+
-	~~::Database~~	+

	=== Speciale sectie ===		=== Speciale sectie ===

-	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including Labour Force Survey)]	+	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including the Labour Force Survey)]

	=== Methodologie / Metadata ===		=== Methodologie / Metadata ===

Wages and labour costs/el

2012-05-16T10:33:06Z

← Older revision		Revision as of 10:33, 16 May 2012
Line 114:		Line 114:

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]
-	*[http:~~//epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs~~ (~~t_lc~~)~~], δείτε~~:	+	:Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)
		+	:Tax wedge on labour cost (tsiem050)
		+	:Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)
		+	:Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)
		+	:Minimum wages (tps00155)

-	~~:Earnings~~	+
-	:~~:Main tables~~	+	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs (t_lc)]
-	~~:::Earnings (t_earn)~~	+	:Labour cost index (teilm100)
-	~~::::Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)~~	+	:Total wages and salaries (tps00113)
-	~~::::Tax wedge on labour cost (tsiem050)~~	+	:Social security and other labour costs paid by employer (tps00114)
-	~~::::Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)~~	+	:Labour costs annual data - Nace Rev. 2 (tps00173)
-	~~::::Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)~~	+
-	~~::::Minimum wages (tps00155)~~	+
-	~~:Labour costs~~	+
-	~~::Main tables~~	+
-	~~:::~~Labour costs (t_lc)	+
-	~~:::~~:Labour cost index (teilm100)	+
-	~~:::~~:Total wages and salaries (tps00113)	+
-	~~:::~~:Social security paid by employer (tps00114)	+
-	:~~:::Other labour costs (tps00115)~~	+
-	~~::::Hourly labour~~ costs (tps00173)	+
-	~~::::Monthly labour costs (tps00174~~)	+

	=== Βάση δεδομένων ===		=== Βάση δεδομένων ===

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]
-	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]~~, δείτε:~~	+	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]
-		+
-	~~:Earnings~~	+
-	~~::Database~~	+
-	~~:Labour costs~~	+
-	~~::Database~~	+

	=== Ειδική ενότητα ===		=== Ειδική ενότητα ===

-	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including Labour Force Survey)]	+	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including the Labour Force Survey)]

	=== Mεθοδολογία / Μεταδεδομένα ===		=== Mεθοδολογία / Μεταδεδομένα ===

Wages and labour costs

2012-05-16T10:25:34Z

← Older revision		Revision as of 10:25, 16 May 2012
Line 110:		Line 110:

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]
-	*[http:~~//epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs~~ (~~t_lc~~)]	+	:Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)
		+	:Tax wedge on labour cost (tsiem050)
		+	:Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)
		+	:Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)
		+	:Minimum wages (tps00155)

-	:~~Earnings~~	+	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs (t_lc)]
-	~~::Main tables~~	+	:Labour cost index (teilm100)
-	~~:::Earnings (t_earn)~~	+	:Total wages and salaries (tps00113)
-	~~::::Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)~~	+	:Social security and other labour costs paid by employer (tps00114)
-	~~::::Tax wedge on labour cost (tsiem050)~~	+	:Labour costs annual data - Nace Rev. 2 (tps00173)
-	~~::::Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)~~	+
-	~~::::Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)~~	+
-	~~::::Minimum wages (tps00155)~~	+
-	~~:Labour costs~~	+
-	~~::Main tables~~	+
-	~~:::~~Labour costs (t_lc)	+
-	~~:::~~:Labour cost index (teilm100)	+
-	~~:::~~:Total wages and salaries (tps00113)	+
-	~~:::~~:Social security paid by employer (tps00114)	+
-	:~~:::Other labour costs (tps00115)~~	+
-	~~::::Hourly labour~~ costs (tps00173)	+
-	~~::::Monthly labour costs (tps00174~~)	+

	=== Database ===		=== Database ===
Line 134:		Line 126:
	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]
	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]
-
-	~~:Earnings~~
-	~~::Database~~
-	~~:Labour costs~~
-	~~::Database~~

	=== Dedicated section ===		=== Dedicated section ===

-	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including Labour Force Survey)]	+	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including the Labour Force Survey)]

	=== Methodology / Metadata ===		=== Methodology / Metadata ===

Wages and labour costs/hu

2012-05-16T10:20:41Z

Speciális fejezetének/fejezetben:

← Older revision		Revision as of 10:20, 16 May 2012
Line 122:		Line 122:

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs (t_lc)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs (t_lc)]
-	:Labour cost index (teilm100)	+	:Labour cost index (teilm100)
-	:Total wages and salaries (tps00113)	+	:Total wages and salaries (tps00113)
-	:Social security paid by employer (tps00114)	+	:Social security and other labour costs paid by employer (tps00114)
-	:~~Other labour costs (tps00115)~~	+	:Labour costs annual data - Nace Rev. 2 (tps00173)
-	~~:Hourly labour~~ costs (tps00173)	+
-	~~:Monthly labour costs (tps00174~~)	+

	=== Adatbázis ===		=== Adatbázis ===
Line 133:		Line 131:
	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]
	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]
-
-	~~:Earnings~~
-	~~::Database~~
-	~~:Labour costs~~
-	~~::Database~~

	=== Speciális fejezetének/fejezetben ===		=== Speciális fejezetének/fejezetben ===

-	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including Labour Force Survey)]	+	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including the Labour Force Survey)]

	=== Módszertan / Metaadatok ===		=== Módszertan / Metaadatok ===

Yearbook acknowledgements

2012-05-16T10:17:24Z

Directorate B: Corporate statistical and IT services:

← Older revision		Revision as of 10:17, 16 May 2012
Line 27:		Line 27:
	:'''B5 Management of statistical data and metadata''': Håkan Lindén, Michael Mietzner, Barbara Rychel		:'''B5 Management of statistical data and metadata''': Håkan Lindén, Michael Mietzner, Barbara Rychel

-	:'''B6 Dissemination''': John Allen, Henric Anselm, Marc Debusschere, Isabelle Fiasse, Ulrich Wieland	+	:'''B6 Dissemination''': John Allen, Henric Anselm, Marc Debusschere, Isabelle Fiasse, Matthias Fritz, Ulrich Wieland

	=== ''Directorate C: National accounts, prices and key indicators'' ===		=== ''Directorate C: National accounts, prices and key indicators'' ===

Wages and labour costs/hu

2012-05-16T10:16:34Z

Fő táblázatok:

← Older revision		Revision as of 10:16, 16 May 2012
Line 114:		Line 114:

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]
-	*[http:~~//epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs~~ (~~t_lc~~)]	+	:Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)
		+	:Tax wedge on labour cost (tsiem050)
		+	:Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)
		+	:Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)
		+	:Minimum wages (tps00155)

-	~~:Earnings~~	+
-	:~~:Main tables~~	+	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs (t_lc)]
-	~~:::Earnings (t_earn)~~	+	:Labour cost index (teilm100)
-	~~::::Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)~~	+	:Total wages and salaries (tps00113)
-	~~::::Tax wedge on labour cost (tsiem050)~~	+	:Social security paid by employer (tps00114)
-	~~::::Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)~~	+	:Other labour costs (tps00115)
-	~~::::Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)~~	+	:Hourly labour costs (tps00173)
-	~~::::Minimum wages (tps00155)~~	+	:Monthly labour costs (tps00174)
-	~~:Labour costs~~	+
-	~~::Main tables~~	+
-	~~:::~~Labour costs (t_lc)	+
-	~~:::~~:Labour cost index (teilm100)	+
-	~~:::~~:Total wages and salaries (tps00113)	+
-	~~:::~~:Social security paid by employer (tps00114)	+
-	~~:::~~:Other labour costs (tps00115)	+
-	~~:::~~:Hourly labour costs (tps00173)	+
-	~~:::~~:Monthly labour costs (tps00174)	+

	=== Adatbázis ===		=== Adatbázis ===

Migration and migrant population statistics/sl

2012-05-16T10:00:03Z

Wages and labour costs/hu

2012-05-16T09:58:21Z

Kontextus:

← Older revision		Revision as of 09:58, 16 May 2012
Line 103:		Line 103:
	A nemek közötti bérszakadékot legalább részben magyarázhatják olyan, háttérben álló tényezők, mint például az ágazatbeli és munkahelyi szegregáció, az oktatás és képzés, a tudatosság és az átláthatóság, valamint a közvetlen hátrányos megkülönböztetés. A nemek közötti bérszakadék rávilágít további egyenlőtlenségekre, különösen a családi kötelezettségekből a nőkre háruló aránytalanul nagy részre, valamint a munkájuk és a magánéletük összeegyeztetésével kapcsolatos nehézségekre is. Sok nő részmunkaidőben vagy atipikus szerződés keretében dolgozik. Ezáltal ugyan lehetővé válik számukra, hogy családi kötelezettségeik teljesítése mellett a munkaerőpiacon maradjanak, azonban mindez negatív hatással lehet a bérezésükre, szakmai fejlődésükre és előmenetelükre, valamint a nyugdíjukra.		A nemek közötti bérszakadékot legalább részben magyarázhatják olyan, háttérben álló tényezők, mint például az ágazatbeli és munkahelyi szegregáció, az oktatás és képzés, a tudatosság és az átláthatóság, valamint a közvetlen hátrányos megkülönböztetés. A nemek közötti bérszakadék rávilágít további egyenlőtlenségekre, különösen a családi kötelezettségekből a nőkre háruló aránytalanul nagy részre, valamint a munkájuk és a magánéletük összeegyeztetésével kapcsolatos nehézségekre is. Sok nő részmunkaidőben vagy atipikus szerződés keretében dolgozik. Ezáltal ugyan lehetővé válik számukra, hogy családi kötelezettségeik teljesítése mellett a munkaerőpiacon maradjanak, azonban mindez negatív hatással lehet a bérezésükre, szakmai fejlődésükre és előmenetelükre, valamint a nyugdíjukra.

-	Az Európai Unió a nemek közötti bérszakadék fokozatos megszüntetésével támogatni kívánja az esélyegyenlőséget. Az [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:115:0047:0199:EN:~~PDFEurópai~~ Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)] 157. cikkének (1) bekezdése fogalmazza meg azt az elvet, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak, 157. cikkének (3) bekezdése pedig a férfiak és nők számára a foglalkoztatás területén biztosított egyenlő bánásmódra vonatkozó jogi szabályozás jogalapjául szolgál. Az Európai Bizottság 2010 szeptemberében fogadta el a {{Template:EurLex\|code=CELEX:52010DC0491:EN:NOT\|title=nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiát (2010–2015)}}. E stratégia annak a 2006 és 2010 közötti időszakra kidolgozott {{Template:EurLex\|code=CELEX:52006DC0092:EN:NOT\|title=ütemtervnek}} (COM(2006) 0092) a végrehajtása során szerzett tapasztalatokra épít, amely átfogó keretként szolgált arra, hogy az Európai Bizottság valamennyi politikájában elősegítse a nemek közötti egyenlőséget. A stratégia rávilágít a nemek közötti egyenlőség gazdasági növekedéshez és fenntartható fejlődéshez való hozzájárulására, emellett támogatja az [http://ec.europa.eu/europe2020/index_en.~~htmEurópa~~ 2020 stratégia] nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos dimenziójának megvalósítását.	+	Az Európai Unió a nemek közötti bérszakadék fokozatos megszüntetésével támogatni kívánja az esélyegyenlőséget. Az [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:115:0047:0199:HU:PDF Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)] 157. cikkének (1) bekezdése fogalmazza meg azt az elvet, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak, 157. cikkének (3) bekezdése pedig a férfiak és nők számára a foglalkoztatás területén biztosított egyenlő bánásmódra vonatkozó jogi szabályozás jogalapjául szolgál. Az Európai Bizottság 2010 szeptemberében fogadta el a {{Template:EurLex\|code=CELEX:52010DC0491:HU:NOT\|title=nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiát (2010–2015)}}. E stratégia annak a 2006 és 2010 közötti időszakra kidolgozott {{Template:EurLex\|code=CELEX:52006DC0092:HU:NOT\|title=ütemtervnek}} (COM(2006) 0092) a végrehajtása során szerzett tapasztalatokra épít, amely átfogó keretként szolgált arra, hogy az Európai Bizottság valamennyi politikájában elősegítse a nemek közötti egyenlőséget. A stratégia rávilágít a nemek közötti egyenlőség gazdasági növekedéshez és fenntartható fejlődéshez való hozzájárulására, emellett támogatja az [http://ec.europa.eu/europe2020/index_en.htm 2020 stratégia] nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos dimenziójának megvalósítását.

	== További információk az Eurostat ==		== További információk az Eurostat ==

Wages and labour costs/pl

2012-05-16T09:52:25Z

← Older revision		Revision as of 09:52, 16 May 2012
Line 53:		Line 53:
	Pozostałe wskaźniki przedstawione w Tablicy 2 dostarczają informacji o odsetku zarobków brutto, który zostaje „pochłonięty przez podatki” (wyższe stawki podatkowe i składki na ubezpieczenie społeczne oraz/lub ograniczenie lub zniesienie świadczeń), kiedy pracownicy ponownie podejmują zatrudnienie lub przenoszą się ze stanowisk o niższych dochodach na lepiej płatne. Z danych dotyczących całej UE-27 wynika, że w latach 2005–2010 zasadniczo było mniej zachęt dla bezrobotnych lub nisko uposażonych do poszukiwania pracy za wynagrodzeniem, gdyż wyższy odsetek ich zarobków zostałby „pochłonięty przez podatki” (zob. także artykuł o [[Earnings statistics\|statystykach dotyczących zarobków]]).		Pozostałe wskaźniki przedstawione w Tablicy 2 dostarczają informacji o odsetku zarobków brutto, który zostaje „pochłonięty przez podatki” (wyższe stawki podatkowe i składki na ubezpieczenie społeczne oraz/lub ograniczenie lub zniesienie świadczeń), kiedy pracownicy ponownie podejmują zatrudnienie lub przenoszą się ze stanowisk o niższych dochodach na lepiej płatne. Z danych dotyczących całej UE-27 wynika, że w latach 2005–2010 zasadniczo było mniej zachęt dla bezrobotnych lub nisko uposażonych do poszukiwania pracy za wynagrodzeniem, gdyż wyższy odsetek ich zarobków zostałby „pochłonięty przez podatki” (zob. także artykuł o [[Earnings statistics\|statystykach dotyczących zarobków]]).

-	=== Koszty pracy ===	+	=== Koszty pracy ===

-	W 2009 r. średnie godzinowe koszty pracy (zob. Wykres 6) i struktura kosztów pracy (zob. Wykres 7) były w państwach członkowskich poważnie zróżnicowane. W 2009 r. godzinowe koszty pracy w gospodarce przedsiębiorstw (sekcje B-N w klasyfikacji [[Glossary:NACE\|NACE]] Rev. 2) były najwyższe w Belgii (36,94 EUR) i w Danii (36,11 EUR), a najniższe w Rumunii (4,00 EUR) i Bułgarii (2,88 EUR) (należy zaznaczyć, że te wartości obejmują nie tylko wynagrodzenie pracowników, lecz także koszty szkolenia zawodowego, inne wydatki, podatki i subsydia poniesione lub uzyskane przez podmioty z sektora gospodarki przedsiębiorstw). Względny udział wynagrodzeń w całkowitych kosztach pracy wynosił 66,2 % w Szwecji (w 2007 r.), a niższy niż 70 % był także w Belgii i Francji, natomiast jego wartość była równa 85 % lub więcej w Zjednoczonym Królestwie, Słowenii, Luksemburgu, Danii i na Malcie (zob. także artykuł o ~~[[Labour cost statistics\|~~statystykach dotyczących kosztów pracy]]).	+	W 2009 r. średnie godzinowe koszty pracy (zob. Wykres 6) i struktura kosztów pracy (zob. Wykres 7) były w państwach członkowskich poważnie zróżnicowane. W 2009 r. godzinowe koszty pracy w gospodarce przedsiębiorstw (sekcje B-N w klasyfikacji [[Glossary:NACE\|NACE]] Rev. 2) były najwyższe w Belgii (36,94 EUR) i w Danii (36,11 EUR), a najniższe w Rumunii (4,00 EUR) i Bułgarii (2,88 EUR) (należy zaznaczyć, że te wartości obejmują nie tylko wynagrodzenie pracowników, lecz także koszty szkolenia zawodowego, inne wydatki, podatki i subsydia poniesione lub uzyskane przez podmioty z sektora gospodarki przedsiębiorstw). Względny udział wynagrodzeń w całkowitych kosztach pracy wynosił 66,2 % w Szwecji (w 2007 r.), a niższy niż 70 % był także w Belgii i Francji, natomiast jego wartość była równa 85 % lub więcej w Zjednoczonym Królestwie, Słowenii, Luksemburgu, Danii i na Malcie (zob. także artykuł o statystykach dotyczących kosztów pracy).

	== Źródła i dostępność danych ==		== Źródła i dostępność danych ==

Wages and labour costs/nl

2012-05-16T09:51:43Z

← Older revision		Revision as of 09:51, 16 May 2012
Line 55:		Line 55:
	=== Loonkosten ===		=== Loonkosten ===

-	De gemiddelde loonkosten per uur (zie figuur 6) en de structuur van de loonkosten (zie figuur 7) liepen in 2009 sterk uiteen tussen de lidstaten. De loonkosten per uur in het bedrijfsleven ([[Glossary:NACE\|NACE]] Rev. 2, secties B-N) varieerden in 2009 tussen 36,94 EUR in België en 36,11 EUR in Denemarken tot 4,00 EUR in Roemenië en 2,88 EUR in Bulgarije (NB: deze cijfers omvatten niet alleen de beloning van werknemers, maar ook de kosten van beroepsopleidingen, andere uitgaven, belastingen en subsidies die bedrijven hebben betaald of ontvangen). Het aandeel van de lonen in de totale loonkosten bedroeg in Zweden 66,2% (in 2007) en lag ook in België en Frankrijk onder 70%, maar liep op tot 85% of meer in het Verenigd Koninkrijk, Slovenië, Luxemburg, Denemarken en Malta (zie ook het artikel over ~~[[Labour cost statistics\|~~loonkostenstatistieken]]).	+	De gemiddelde loonkosten per uur (zie figuur 6) en de structuur van de loonkosten (zie figuur 7) liepen in 2009 sterk uiteen tussen de lidstaten. De loonkosten per uur in het bedrijfsleven ([[Glossary:NACE\|NACE]] Rev. 2, secties B-N) varieerden in 2009 tussen 36,94 EUR in België en 36,11 EUR in Denemarken tot 4,00 EUR in Roemenië en 2,88 EUR in Bulgarije (NB: deze cijfers omvatten niet alleen de beloning van werknemers, maar ook de kosten van beroepsopleidingen, andere uitgaven, belastingen en subsidies die bedrijven hebben betaald of ontvangen). Het aandeel van de lonen in de totale loonkosten bedroeg in Zweden 66,2% (in 2007) en lag ook in België en Frankrijk onder 70%, maar liep op tot 85% of meer in het Verenigd Koninkrijk, Slovenië, Luxemburg, Denemarken en Malta (zie ook het artikel over loonkostenstatistieken).

	== Gegevensbronnen en -beschikbaarheid ==		== Gegevensbronnen en -beschikbaarheid ==

Wages and labour costs/el

2012-05-16T09:50:51Z

← Older revision		Revision as of 09:50, 16 May 2012
Line 55:		Line 55:
	=== Κόστος εργασίας ===		=== Κόστος εργασίας ===

-	Το μέσο ωριαίο κόστος εργασίας (βλέπε Γραφήμα 6) και η δομή του κόστους εργασίας (βλέπε Γραφήμα 7) διέφεραν σε μεγάλο βαθμό ανάμεσα στα κράτη μέλη το 2009. Το ωριαίο κόστος εργασίας στην επιχειρηματική οικονομία ([[Glossary:NACE\|NACE]] αναθ. 2 τίτλοι Β έως ΙΔ) κυμάνθηκε από το υψηλό σημείο των 36,94 ευρώ στο Βέλγιο και 36,11 ευρώ στη Δανία, έως 4,00 ευρώ στη Ρουμανία και 2,88 ευρώ στη Βουλγαρία το 2009 (σημειωτέον ότι αυτοί οι αριθμοί δεν περιλαμβάνουν μόνο την αμοιβή των εργαζομένων, αλλά επίσης το κόστος επαγγελματικής κατάρτισης, άλλες δαπάνες, φόρους και επιδοτήσεις που υποβλήθηκαν ή ελήφθησαν από επιχειρήσεις στον τομέα της επιχειρηματικής οικονομίας). Το σχετικό μέγεθος μισθών και ημερομισθίων στο συνολικό κόστος εργασίας ήταν 66, 2 % στη Σουηδία (το 2007) και ήταν επίσης λιγότερο από 70 % στο Βέλγιο και στη Γαλλία, ενώ ανήλθε στο 85 % ή περισσότερο στο Ηνωμένο Βασίλειο, στη Σλοβενία, στο Λουξεμβούργο, στη Δανία και στη Μάλτα (βλέπε επίσης το άρθρο σχετικά με ~~τις[[Labour cost statistics\|στατιστικές~~ για το κόστος εργασίας]]).	+	Το μέσο ωριαίο κόστος εργασίας (βλέπε Γραφήμα 6) και η δομή του κόστους εργασίας (βλέπε Γραφήμα 7) διέφεραν σε μεγάλο βαθμό ανάμεσα στα κράτη μέλη το 2009. Το ωριαίο κόστος εργασίας στην επιχειρηματική οικονομία ([[Glossary:NACE\|NACE]] αναθ. 2 τίτλοι Β έως ΙΔ) κυμάνθηκε από το υψηλό σημείο των 36,94 ευρώ στο Βέλγιο και 36,11 ευρώ στη Δανία, έως 4,00 ευρώ στη Ρουμανία και 2,88 ευρώ στη Βουλγαρία το 2009 (σημειωτέον ότι αυτοί οι αριθμοί δεν περιλαμβάνουν μόνο την αμοιβή των εργαζομένων, αλλά επίσης το κόστος επαγγελματικής κατάρτισης, άλλες δαπάνες, φόρους και επιδοτήσεις που υποβλήθηκαν ή ελήφθησαν από επιχειρήσεις στον τομέα της επιχειρηματικής οικονομίας). Το σχετικό μέγεθος μισθών και ημερομισθίων στο συνολικό κόστος εργασίας ήταν 66, 2 % στη Σουηδία (το 2007) και ήταν επίσης λιγότερο από 70 % στο Βέλγιο και στη Γαλλία, ενώ ανήλθε στο 85 % ή περισσότερο στο Ηνωμένο Βασίλειο, στη Σλοβενία, στο Λουξεμβούργο, στη Δανία και στη Μάλτα (βλέπε επίσης το άρθρο σχετικά με τιςστατιστικές για το κόστος εργασίας).

	== Πηγές και διαθεσιμότητα στοιχείων ==		== Πηγές και διαθεσιμότητα στοιχείων ==

Wages and labour costs

2012-05-16T09:49:59Z

← Older revision		Revision as of 09:49, 16 May 2012
Line 51:		Line 51:
	=== Labour costs ===		=== Labour costs ===

-	Average hourly labour costs (see Figure 6) and the structure of labour costs (see Figure 7) varied widely across the Member States in 2009. Hourly labour costs in the business economy ([[Glossary:NACE\|NACE]] Rev. 2 Sections B to N) ranged from a high of EUR 36.94 in Belgium and EUR 36.11 in Denmark, to EUR 4.00 in Romania and EUR 2.88 in Bulgaria in 2009 (note these figures include not only the compensation of employees, but also vocational training costs, other expenditure, taxes and subsidies incurred or received by business economy enterprises). The relative importance of wages and salaries in total labour costs was 66.2 % in Sweden (in 2007) and was also less than 70 % in Belgium and France, while it was 85 % or more in the United Kingdom, Slovenia, Luxembourg, Denmark and Malta (see also the article on ~~[[Labour cost statistics\|~~labour cost statistics]]).	+	Average hourly labour costs (see Figure 6) and the structure of labour costs (see Figure 7) varied widely across the Member States in 2009. Hourly labour costs in the business economy ([[Glossary:NACE\|NACE]] Rev. 2 Sections B to N) ranged from a high of EUR 36.94 in Belgium and EUR 36.11 in Denmark, to EUR 4.00 in Romania and EUR 2.88 in Bulgaria in 2009 (note these figures include not only the compensation of employees, but also vocational training costs, other expenditure, taxes and subsidies incurred or received by business economy enterprises). The relative importance of wages and salaries in total labour costs was 66.2 % in Sweden (in 2007) and was also less than 70 % in Belgium and France, while it was 85 % or more in the United Kingdom, Slovenia, Luxembourg, Denmark and Malta (see also the article on labour cost statistics).

	== Data sources and availability ==		== Data sources and availability ==

Glossary:Revision of the degree of urbanisation

2012-05-16T09:48:31Z

Further information:

← Older revision		Revision as of 09:48, 16 May 2012
Line 19:		Line 19:

	==Further information==		==Further information==
-	[[~~Urban-rural typology~~]] ~~(background article)~~	+	[[Population density effects on living conditions]]

	== Related concepts ==		== Related concepts ==

Wages and labour costs/hu

2012-05-16T09:48:08Z

Munkaerőköltség:

← Older revision		Revision as of 09:48, 16 May 2012
Line 55:		Line 55:
	=== Munkaerőköltség ===		=== Munkaerőköltség ===

-	2009-ben az átlagos óránkénti munkaerőköltség (lásd a 6. ábrát) és a munkaerőköltség-szerkezet (lásd a 7. ábrát) tekintetében jelentős különbségek voltak a tagállamok között. A vállalkozásoknál 2009-ben ([[Glossary:NACE\|NACE]] Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ág) az óránkénti munkaerőköltség a 36,94 EUR (Belgium) és 36,11 EUR (Dánia) összegű csúcsérték, valamint a 4,00 EUR (Románia) és 2,88 EUR (Bulgária) összegű alsó érték között változott. (Megjegyzés: E számadatok nemcsak a munkavállalói jövedelmeket, hanem a vállalkozások által térített szakképzési költségeket, egyéb kiadásokat, adókat és kapott támogatásokat is tartalmazzák). A teljes munkaerőköltségben a bérek és fizetések viszonylagos súlya 66,2 % volt Svédországban (2007-es adat), emellett szintén 70 % alatt volt Belgiumban és Franciaországban is, ugyanakkor legalább 85 % volt az Egyesült Királyságban, Szlovéniában, Luxemburgban, Dániában és Máltán (lásd még a ~~[[Labour cost statistics\|~~munkaerőköltségre vonatkozó statisztikáról]] szóló szócikket).	+	2009-ben az átlagos óránkénti munkaerőköltség (lásd a 6. ábrát) és a munkaerőköltség-szerkezet (lásd a 7. ábrát) tekintetében jelentős különbségek voltak a tagállamok között. A vállalkozásoknál 2009-ben ([[Glossary:NACE\|NACE]] Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ág) az óránkénti munkaerőköltség a 36,94 EUR (Belgium) és 36,11 EUR (Dánia) összegű csúcsérték, valamint a 4,00 EUR (Románia) és 2,88 EUR (Bulgária) összegű alsó érték között változott. (Megjegyzés: E számadatok nemcsak a munkavállalói jövedelmeket, hanem a vállalkozások által térített szakképzési költségeket, egyéb kiadásokat, adókat és kapott támogatásokat is tartalmazzák). A teljes munkaerőköltségben a bérek és fizetések viszonylagos súlya 66,2 % volt Svédországban (2007-es adat), emellett szintén 70 % alatt volt Belgiumban és Franciaországban is, ugyanakkor legalább 85 % volt az Egyesült Királyságban, Szlovéniában, Luxemburgban, Dániában és Máltán (lásd még a munkaerőköltségre vonatkozó statisztikáról szóló szócikket).

	== Adatforrások és adatok rendelkezésre állása ==		== Adatforrások és adatok rendelkezésre állása ==

Category:Statistical article/sl

2012-05-16T09:46:59Z

Created page with 'This category contains all Statistics Explained articles in Slovenian.'

New page

This category contains all [[Statistics Explained]] articles in Slovenian.

File:Degree of urbanisation.png

2012-05-16T09:43:42Z

uploaded a new version of "[[File:Degree of urbanisation.png]]"

New page

Migration and migrant population statistics/sl

2012-05-16T09:43:04Z

Created page with '= Statistika migracij in migrantskega prebivalstva= :''Podatki iz oktobra 2011. Najnovejši podatki: [[#Druge informacije Eurostata|Druge informacije Eurostata, glavne tabele in...'

New page

= Statistika migracij in migrantskega prebivalstva=

:''Podatki iz oktobra 2011. Najnovejši podatki: [[#Druge informacije Eurostata|Druge informacije Eurostata, glavne tabele in podatkovna zbirka]].''

V tem članku je predstavljena statistika [[Glossary:European Union (EU)|Evropske unije (EU)]] o mednarodnih [[Glossary:Migration|migracijah]], stanju prebivalstva državljanov in tujih državljanov (ki nimajo državljanstva države članice, v kateri imajo stalno prebivališče) in pridobitvi državljanstva. Na [[Glossary:Migration|migracijo]] vpliva kombinacija gospodarskih, političnih in socialnih dejavnikov v migrantovi državi izvora (dejavniki odbijanja) ali v ciljni državi (dejavniki privlačevanja). Skozi zgodovino sta imeli relativna gospodarska blaginja in politična stabilnost EU po mnenju mnogih precejšnji učinek privlačevanja na priseljence.

V ciljnih državah je mednarodno migracijo mogoče uporabiti kot orodje za reševanje specifičnih primanjkljajev na [[Glossary:Labour market|trgu dela]]. Vendar pa samo mednarodna migracija skoraj zagotovo ne bo obrnila sedanjega trenda staranja prebivalstva, ki je prisoten v mnogih delih EU.

[[Image:Immigration_by_main_citizenship_group,_2009_(1).png|thumb|right|350px|Tabela 1: Priseljevanje po glavnih skupinah glede na državljanstvo, 2009 (1) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_imm1ctz}}]]

[[Image:Immigrants,_2009_(1)_(per_1_000_inhabitants).png|thumb|right|350px|Slika 1: Priseljenci, 2009 (1) (na 1 000 prebivalcev) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_imm1ctz}} in {{Stable link|title=|code=migr_pop1ctz}}]]

[[Image:Share_of_immigrants_by_citizenship_group,_EU-27,_2009_(%).png|thumb|right|350px|Slika 2: Delež priseljencev po skupinah glede na državljanstvo, EU 27, 2009 (%) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_imm1ctz}}]]

[[Image:Share_of_nationals_and_non-nationals_among_immigrants,_2009_(1)_(%).png|thumb|right|350px|Slika 3: Delež državljanov in tujih državljanov med priseljenci, 2009 (1) (%) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_imm1ctz}}]]

[[Image:Total_population_and_resident_non-national_population_by_group_of_citizenship,_2010.png|thumb|right|350px|Tabela 2: Celotno prebivalstvo in tuje rezidenčno prebivalstvo po skupinah glede na državljanstvo, 2010 – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_pop1ctz}}]]

[[Image:Share_of_non-nationals_in_the_resident_population,_2010_(1)_(%).png|thumb|right|350px|Slika 4: Delež tujih državljanov med rezidenčnim prebivalstvom, 2010 (1) (%) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_imm1ctz}}]]

[[Image:Citizens_of_non-member_countries_resident_in_the_EU-27_by_continent_of_origin,_2010_(%).png|thumb|right|350px|Slika 5: Državljani držav nečlanic, ki bivajo v EU 27, glede na celino izvora, 2010 (%) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_pop1ctz}}]]

[[Image:Non-EU_citizens_analysed_by_level_of_human_development_index_(HDI),_2010_(%).png|thumb|right|350px|Slika 6: Analiza državljanov držav nečlanic glede na raven indeksa človeškega razvoja (HDI), 2010 (%) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_pop1ctz}}]]

[[Image:Main_countries_of_origin_of_non-nationals,_EU-27,_2010_(million).png|thumb|right|350px|Slika 7: Glavne države izvora tujih državljanov, EU-27, 2010 (milijon) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_pop1ctz}}]]

[[Image:Age_structure_of_the_national_and_non-national_populations,_EU,_2010_(1)_(%).png|thumb|right|350px|Slika 8: Starostna struktura populacij državljanov in tujih državljanov, EU 2010 (1) (%) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_pop2ctz}}]]

[[Image:Number_of_persons_having_acquired_the_citizenship_of_an_EU_Member_State,_1999-2009_(1_000).png|thumb|right|350px|Slika 9: Število oseb, ki so pridobile državljanstvo države članice EU, 1999–2009 (1 000) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_acq}}]]

[[Image:Number_of_persons_having_acquired_the_citizenship_of_the_reporting_country,_2001-2009_(1_000).png|thumb|right|350px|Slika 3: Število oseb, ki so pridobile državljanstvo države poročevalke, 2001–2009 (1 000) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_acq}}]]

[[Image:Naturalisation_rate_-_number_of_persons_having_acquired_the_citizenship_of_an_EU_Member_State,_2009_(1)_(per_100_non-nationals).png|thumb|right|350px|Slika 10: Stopnja naturalizacije – število oseb, ki so pridobile državljanstvo države članice EU, 2009 (1) (na 100 tujih državljanov) – Vir: Eurostat {{Stable link|title=|code=migr_acq}} in {{Stable link|title=|code=migr_pop1ctz}}]]

__toc__

== Glavne statistične ugotovitve ==

=== Migracijski tokovi ===

Leta 2009 se je okrog 3,0 milijona ljudi priselilo v eno izmed držav članic EU (glej tabelo 1), hkrati pa je po poročilih vsaj 1,9 milijona izseljencev zapustilo eno izmed držav članic EU. Najnovejše razpoložljive številke razkrivajo občuten upad [[Glossary:Immigration|priseljevanja]] v letu 2009 glede na priseljevanje v letu 2008. Vendar pa je težko količinsko opredeliti točen obseg tega upada, saj so nekatere države (vključno z Nemčijo, Avstrijo in Nizozemsko) spremenile osnovne opredelitve migracije (v Nemčijo se je leta 2009 na primer priselilo 347 000 ljudi, v skladu s prejšnjo opredelitvijo pa bi bila ta številka več kot dvakrat večja).

Treba je opozoriti, da te številke ne izražajo migracijskih tokov v/iz EU kot celote, saj vključujejo tudi tokove med različnimi državami članicami EU. Vendar pa je več kot polovica priseljencev v države članice EU, leta 2009 je bilo po ocenah teh ljudi 1,6 milijona, prej prebivala zunaj EU.

Združeno kraljestvo je leta 2009 poročalo o največjem številu priseljencev (566 500), sledili sta mu Španija (499 000) in Italija (442 900); malo več kot polovica (50,3 %) vseh priseljencev v države članice EU je bilo registriranih v teh treh državah.

Združeno kraljestvo je leta 2009 poročalo tudi o najvišjem številu [[Glossary:Emigrant|izseljencev]] (368 000), sledili sta mu Španija s 324 000 izseljenci in Nemčija z 287 000 izseljenci. Večina držav članic EU je leta 2009 poročala o številčnejšem priseljevanju kot [[Glossary:Emigration|izseljevanju]], vendar so na Irskem, na Malti in v treh [[Glossary:Baltic Member States|baltskih državah članicah]] izseljenci po številu presegli priseljence.

Glede na število rezidenčnih prebivalcev (glej sliko 1) je Luksemburg najvišje število priseljencev beležil leta 2009 (31 priseljencev na 1 000 prebivalcev), sledili so mu Malta (17), Slovenija in Ciper (oba 15); priseljevanje je bilo visoko tudi v državah [[Glossary:European Free Trade Association (EFTA)|Efte]], in sicer je občutno preseglo povprečje v EU, ki je znašalo 6,1 priseljenca na 1 000 prebivalcev.

Leta 2009 sta Luksemburg (20 izseljencev na 1 000 prebivalcev) in Malta (16) poročala o najvišji stopnji izseljevanja med državami članicami EU. Ti stopnji sta bili preseženi na Islandiji, kjer je državo zapustilo skoraj 29 rezidentov na 1 000 prebivalcev.

K priseljencem se prištevajo tako državljani (nekdanji izseljenci, ki se vračajo „domov“, in državljani, rojeni na tujem, ki se prvič priseljujejo) in [[Glossary:Non-nationals|tuji državljani]] (ljudje, ki niso državljani ciljne države). Med vsemi priseljenci v države članice EU leta 2009 je bilo 18 % državljanov (glej sliko 2), 31 % je bilo državljanov drugih držav članic EU, 51 % pa je bilo državljanov tretjih držav, tj. državljanov držav nečlanic. Državljane tretjih držav je mogoče razvrstiti glede na raven razvoja države njihovega državljanstva, na podlagi [[Glossary:Human development index (HDI)|indeksa človeškega razvoja (HDI)]], ki so ga izračunali [[Glossary:United Nations (UN)|Združeni narodi(ZN)]] v okviru [http://www.undp.org/ Programa ZN za razvoj]. V skladu s to analizo je največji delež (28 %) priseljencev v EU prišel iz držav s srednje visokim indeksom človeškega razvoja, medtem ko je relativno majhen delež prišel iz držav z nizkim indeksom človeškega razvoja (5 %), [[Glossary:Candidate countries|držav kandidatk]] (2 %) ali držav Efte (1 %).

Relativni pomen državljanov v skupnem številu je bil leta 2009 najvišji v Litvi (74 %) in na Portugalskem (56 %). Nasprotno pa so Španija, Luksemburg, Slovaška, Italija, Madžarska in Slovenija s tem v zvezi poročale o relativno majhnih deležih, saj je bilo med vsemi priseljenci državljanov manj kot 10 %.

Glede na zastopanost spolov leta 2009 so med priseljenci v EU kot celoto moški nekoliko prevladovali nad ženskami (52 % v primerjavi z 48 %). Država, ki je poročala o najvišjem deležu moških priseljencev, je bila Slovenija (76 %); nasprotno pa je Ciper poročal o najvišjem deležu priseljenk (58 %).

Priseljenci v države članice EU so bili leta 2009 v povprečju precej mlajši od rezidenčne populacije. Prvega januarja 2010 je bila [[Glossary:Median|povprečna]] starost populacije v [[Glossary:EU-27|EU 27]] 40,9 leta. Povprečna starost priseljencev leta 2009 se je gibala od 24,9 leta (na Portugalskem) do 33,7 leta (v Latviji).

=== Populacija tujih državljanov ===

Celotno število tujih državljanov (ljudi, ki niso državljani države, v kateri prebivajo), ki so prvega januarja 2010 živeli na ozemlju ene izmed držav članic EU, je znašalo 32,5 milijona oseb, kar je predstavljalo 6,5 % populacije v EU 27 (glej tabelo 2). Več kot eno tretjino (skupaj 12,3 milijona oseb) vseh tujih državljanov, ki so prvega januarja 2010 živeli v EU 27, so predstavljali državljani druge države članice EU.

V absolutnem smislu je bilo največje število tujih državljanov, ki živijo v EU, ugotovljeno v Nemčiji (prvega januarja 2010: 7,1 milijona oseb), Španiji (5,7 milijona), Združenem kraljestvu (4,4 milijona), Italiji (4,2 milijona) in Franciji (3,8 milijona).Tuji državljani v teh petih državah članicah so skupaj predstavljali 77,4 % celotnega števila tujih državljanov v EU 27, hkrati pa je imelo navedenih pet držav članic 62,8-odstotni delež celotne populacije v EU-27. Relativno gledano je bila država članica EU z najvišjim deležem tujih državljanov Luksemburg, saj so tuji državljani v začetku leta 2010 predstavljali 43,0-odstotni delež celotne populacije. Velika večina (86,3 %) tujih državljanov, ki živijo v Luksemburgu, so bili državljani drugih držav članic EU. Prvega januarja 2010 je bil visok delež tujih državljanov (vsaj 10 % rezidenčnega prebivalstva) opažen tudi v Latviji, na Cipru, v Estoniji, Španiji in Avstriji.

V večini držav članic so tuji državljani večinoma državljani držav nečlanic (državljani tretjih držav). V začetku leta 2010 so državljani drugih držav članic EU predstavljali večino tujih državljanov, ki so živeli v Luksemburgu, na Irskem, v Belgiji, Slovaški, na Cipru in Madžarskem. V primeru Latvije in Estonije je delež državljanov iz držav nečlanic precej velik zaradi visokega števila [[Glossary:Recognised non-citizen|priznanih nedržavljanov]]; to so v glavnem državljani nekdanje Sovjetske zveze, ki stalno prebivajo v teh državah, vendar niso pridobili latvijskega/estonskega državljanstva ali katerega koli drugega državljanstva.

Če se upošteva porazdelitev državljanov tretjih držav, ki živijo v EU, glede na celino izvora, največji delež (36,5 %) predstavljajo državljani iz evropskih držav zunaj EU 27 (glej sliko 5), skupaj 7,2 milijona ljudi. Med njimi je več kot polovica državljanov Turčije, Albanije ali Ukrajine. Druga največja skupina izvira iz Afrike (25,2 %), sledijo ji Azija (20,9 %), obe Ameriki (16,4 %) in Oceanija (0,9 %). Več kot polovica državljanov afriških držav, ki živijo v EU, je iz Severne Afrike, pogosto iz Maroka ali Alžirije. Mnogi tuji državljani azijskega izvora, ki živijo v EU, so prišli iz južne ali vzhodne Azije, zlasti iz Indije ali Kitajske. Državljani Ekvadorja, Brazilije in Kolumbije sestavljajo največji delež tujih državljanov iz obeh Amerik, ki živijo v EU.

Med državljani iz držav nečlanic, ki so leta 2010 živeli v EU 27, je imelo približno 45,8 % oseb državljanstvo države z visokim indeksom človeškega razvoja (od teh je bila skoraj polovica iz Turčije, Albanije in Rusije), nekoliko višji delež (46,6 %) oseb je izviral iz držav s srednje visokim indeksom človeškega razvoja (od tega je bila ena petina državljanov Maroka, naslednji veliki skupini pa so predstavljali državljani Kitajske in Ukrajine), preostalih 7,6 % državljanov iz držav nečlanic, ki so živeli v EU, je prišlo iz držav z nizkim indeksom človeškega razvoja (30 % od njih je imelo nigerijsko ali iraško državljanstvo). Za boljši pregled, razčlenitev svetovne populacije (zunaj EU) kaže, da je skupina držav s srednje visokim indeksom človeškega razvoja zavzemala zdaleč največji delež (68,4 %) svetovnega prebivalstva, sledila ji je skupina držav z visokim indeksom človeškega razvoja (21,3 %), tej pa skupina držav z nizkim indeksom človeškega razvoja (10,4 %).

Struktura državljanstva v populaciji tujih državljanov, ki živijo v EU, se med državami članicami zelo razlikuje; nanjo vplivajo dejavniki, kot so delovne migracije, zgodovinske vezi med državami izvora in ciljnimi državami ter vzpostavljena omrežja v ciljnih državah. Turški državljani so sestavljali največjo skupino tujih državljanov (glej sliko 7), ki so leta 2010 živeli v EU, in sicer je v to skupino spadalo 2,4 milijona ljudi ali 7,2 % vseh tujih državljanov. Druga največja skupina so bili Romuni, ki so živeli v drugi državi članici EU (6,6 % populacije tujih državljanov), sledili so jim Maročani (5,7 %). Skupina tujih državljanov, živečih v EU, ki se je v obdobju 2001–2010 najbolj povečala, so bili Romuni, njihovo število se je povečalo sedemkrat, leta 2001 jih je bilo 0,3 milijona, leta 2010 pa 2,1 milijona. Število poljskih in kitajskih državljanov se je v tem obdobju prav tako občutno povečalo, državljani iz obeh navedenih držav pa so se leta 2010 uvrščali med deset največjih skupin tujih državljanov.

Analiza starostne strukture rezidenčne populacije je pokazala, da je bila v EU 27 kot celoti populacija tujih državljanov mlajša od državljanske populacije. Distribucija tujih državljanov glede na starost kaže v primerjavi z državljani, večjo zastopanost odraslih, starih od 20 do 47 let; ta značilnost je razvidna iz ustreznih prebivalstvenih piramid (glej sliko 8). Leta 2010 je povprečna starost celotne populacije v EU 27 znašala 40,9 leta, medtem ko je bila povprečna starost tujih državljanov, ki so živeli v EU, 34,4 leta.

=== Pridobitev državljanstva ===

Število ljudi, ki so pridobili državljanstvo države članice EU, je leta 2009 znašalo 776 000, torej za 11,1 % več kot leta 2008 (glej sliko 9). Največ je k temu porastu prispevalo Združeno kraljestvo, kjer se je število pridobitev državljanstva s 129 000 v letu 2008 povečalo na 204 000 v letu 2009 (glej tabelo 3); največji razlog za to je bilo relativno nizko število pridobitev državljanstva v Združenem kraljestvu leta 2008, kar je bila posledica sprememb pri dodelitvi osebja znotraj pristojnega nacionalnega organa.

Tudi več drugih držav članic EU je beležilo povečanje v številu pridobitev državljanstva med letoma 2008 in 2009. V absolutnem smislu so bila najvišja povečanja za Združenim kraljestvom zabeležena v Italiji (5 700 državljanstev več), Romuniji (3 800), na Portugalskem (3 200) in v Luksemburgu (2 800). V nekaterih primerih (na primer v Luksemburgu, na Portugalskem in v Romuniji) se je število vlog povečalo zaradi nedavnih reform zadevnih nacionalnih zakonov.

Glede na število rezidenčnega prebivalstva je Luksemburg odobril največje število državljanstev: 8,1 na 1 000 prebivalcev, sledijo mu Ciper (5,1), Združeno kraljestvo (3,3) in Švedska (3,2).

Kazalnik, ki se na splošno uporablja za merjenje učinka nacionalnih politik glede državljanstev je „stopnja naturalizacije“, z drugimi besedami razmerje med celotnim številom odobrenih državljanstev in stanjem prebivalstva tujih rezidentov v vsaki državi na začetku leta (glej sliko 10). Država z najvišjo stopnjo naturalizacije v EU 27 je bila leta 2009 Portugalska (5,8 pridobitve na 100 tujih rezidentov), sledila sta ji Švedska (5,3) in Združeno kraljestvo (4,8). Po drugi strani je imel Luksemburg zaradi svojega velikega deleža tujih rezidentov (1. januar 2010: 43,0 %) stopnjo naturalizacije pod povprečjem EU 27, kljub temu, da je hkrati država članica EU z najvišjim številom pridobitev državljanstva na prebivalca.

Več kot 90 % tistih, ki so pridobili državljanstvo države članice EU leta 2009, je bilo prej državljanov države nečlanice. Tako je bilo skoraj v vseh državah članicah. Vendar pa je bila na Madžarskem in v Luksemburgu večina novih državljanstev odobrena državljanom druge države članice EU. V primeru Luksemburga so največji delež (skoraj polovica oseb iz držav članic EU, ki jim je bilo odobreno državljanstvo) sestavljali portugalski državljani, medtem ko gre v primeru Madžarske skoraj izključno za romunske državljane.

Kot v prejšnjih letih so najvišje število novih državljanov v državah članicah EU leta 2009 predstavljali državljani Maroka, (59 700, kar ustreza 8 % vseh odobrenih državljanstev) in Turčije (51 800 ali 7 %). V primerjavi z letom 2008 je število državljanov iz Maroka, ki so pridobili državljanstvo države članice EU, padlo za 6 %, medtem ko je število turških državljanov poraslo za 5 %. Največji delež Maročanov je pridobilo svoje novo državljanstvo v Franciji (43 %), Italiji (15 %) ali Španiji (11 %), medtem ko je največji delež Turkov pridobilo svoje novo državljanstvo v Nemčiji (48 %) ali Franciji (18 %).

== Podatkovni viri in razpoložljivost podatkov ==

[[Glossary:Eurostat|Eurostat]] pripravlja statistiko v zvezi z različnimi vprašanji, povezanimi z mednarodnimi migracijskimi tokovi, stanjem prebivalstva tujih državljanov in pridobitvijo državljanstva. Podatki se zbirajo letno, Eurostatu pa jih posredujejo nacionalni statistični organi držav članic.

Od leta 2008 je podlaga za zbiranje podatkov [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32007R0862:EN:NOT Uredba (ES) št. 862/2007]. Ta določa osnove statistike mednarodnih migracijskih tokov, stanja prebivalstva tujih državljanov, pridobitve državljanstva, dovoljenj za bivanje, [[Glossary:Asylum|azila]] in ukrepov proti nezakonitemu vstopu in bivanju. Čeprav države članice lahko nadaljujejo z uporabo kakršnih koli ustreznih podatkov glede na nacionalno razpoložljivost in prakse, morajo statistični podatki, zbrani na podlagi uredbe, temeljiti na skupnih opredelitvah in pojmih. Večina držav članic pri pripravi svoje statistike uporablja upravne podatkovne vire, kot so registri prebivalstva, register tujcev, registri dovoljenj za bivanje ali delovnih dovoljenj. Nekatere države uporabljajo vzorčne analize ali ocenjevalne metode pri pripravi statistik na področju migracij. Podatke o pridobitvi državljanstva običajno posredujejo upravni sistemi. Izvajanje uredbe naj bi izboljšalo razpoložljivost in primerljivost statistik na področju migracij in državljanstva.

V preteklosti so bile statistike migracijskih tokov, stanja prebivalstva tujih državljanov in pridobitev državljanstva Eurostatu posredovane prostovoljno, v okviru skupne zbirke podatkov o migracijah, ki jo je vzpostavil Eurostat v sodelovanju z vrsto mednarodnih organizacij, med katerimi so na primer [http://unstats.un.org/unsd/default.htm Statistični oddelek Organizacije Združenih narodov (UNSD)], [[Glossary:United Nations Economic Commission for Europe (UNECE)|Ekonomska komisija Združenih narodov za Evropo (UNECE)]] in [[Glossary:International Labour Organization (ILO)|Mednarodna organizacija dela (ILO)]]. Nedavne spremembe v metodologiji, opredelitvah, in podatkovnih virih, ki se uporabljajo pri pripravi statistike migracij in državljanstva, lahko pri nekaterih državah članicah privedejo do pomanjkanja primerljivosti podatkovnih serij iz daljšega časovnega obdobja.

Zlasti izseljevanje je težko izmeriti; ljudi, ki zapuščajo državo, je težje prešteti kot prišleke. Analiza, ki primerja podatke o priseljevanju in izseljevanju iz držav članic EU (statistično zrcaljenje) za leto 2008, je potrdila, da to drži v mnogih državah. Iz tega razloga se ta članek osredotoča zlasti na podatke o priseljevanju.

== Ozadje ==

Migracijske politike znotraj EU se vedno bolj ukvarjajo s tem, kako pritegniti določen profil migrantov, pogosto z namenom, da bi se na ta način ublažile posledice pomanjkanja specifično usposobljene delovne sile. Selekcija se lahko izvaja na podlagi jezikovne usposobljenosti, delovnih izkušenj, izobrazbe in starosti. Druga možnost pa je, da izbor naredijo delodajalci in je tako služba migrantom ob prihodu že zagotovljena.

Poleg politik za spodbujanje zaposlovanja se politika priseljevanja pogosto osredotoča na dve področji: preprečevanje nedovoljene migracije in nezakonitega zaposlovanja migrantov, ki nimajo delovnega dovoljenja, ter spodbujanje integracije priseljencev v družbo. Evropska unija namenja znatna sredstva boju proti tihotapljenju ljudi in mrežam trgovine z ljudmi.

Nekatera izmed najpomembnejših pravnih besedil, ki so bila sprejeta na področju priseljevanja, so:

*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003L0086:EN:NOT Direktiva Sveta 2003/86/ES] o pravici do združitve družine;
*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003L0109:EN:NOT Direktiva Sveta 2003/109/ES] o statusu državljanov tretjih držav, ki so rezidenti za daljši čas;
*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004L0114:EN:NOT Direktiva Sveta 2004/114/ES] o pogojih za sprejem državljanov tretjih držav za namene študija, izmenjav učencev, neplačanega usposabljanja ali prostovoljnega dela;
*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32005L0071:EN:NOT Direktiva Sveta 2005/71/ES] o posebnem postopku za dovolitev vstopa državljanom tretjih držav za namene znanstvenega raziskovanja;
*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008L0115:EN:NOT Direktiva 2008/115/ES Evropskega parlamenta in Sveta] o skupnih standardih in postopkih v državah članicah za vračanje nezakonito prebivajočih državljanov tretjih držav;
*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32009L0050:EN:NOT Direktiva Sveta 2009/50/ES] o pogojih za vstop in prebivanje državljanov tretjih držav za namene visokokvalificirane zaposlitve.

Pri [[Glossary:European Commission|Evropski komisiji]] je za [http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/immigration/immigration_intro_en.htm politiko priseljevanja] odgovoren [http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/index_en.htm GD za notranje zadeve]. Leta 2005 je Evropska komisija ponovno sprožila razpravo o nujnosti skupnega svežnja pravil za sprejem ekonomskih migrantov z [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52004DC0811:EN:not Zeleno knjigo o pristopu EU do urejanja ekonomske migracije] (COM(2004) 811 final), kar je privedlo do sprejetja [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52005DC0669:EN:not Načrta politike zakonitega priseljevanja] (COM(2005) 669 final) konec leta 2005. Julija 2006 je Evropska komisija sprejela sporočilo o [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52006DC0402:EN:not prednostnih nalogah politike v boju proti nezakonitemu priseljevanju državljanov tretjih držav] (COM(2006) 402 final), ki si prizadeva najti ravnovesje med varnostjo in temeljnimi pravicami posameznikov v vseh fazah procesa nezakonitega priseljevanja. Septembra 2007 je Evropska komisija predstavila [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52007DC0512:EN:not Tretje letno poročilo o migraciji in vključevanju] (COM(2007) 512 final). Sporočilo Evropske komisije, ki je bilo sprejeto oktobra 2008, je poudarilo pomen [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52008DC0611:EN:not krepitve globalnega pristopa k vprašanju migracij: izboljšanje usklajevanja, skladnosti in dopolnjevanja] (COM(2008) 611 final) kot vidik zunanje in razvojne politike. [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52010XG0504(01):EN:NOT Stockholmski program], ki so ga sprejeli voditelji držav in vlad EU decembra 2009, določa okvir in vrsto načel za stalni razvoj evropskih politik o pravosodju in notranjih zadevah v obdobju od 2010 do 2014; vprašanja v zvezi z migracijo predstavljajo jedro tega programa. Da bi omogočila dogovorjene spremembe, je Evropska komisija leta 2010 sprejela [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52010DC0171:EN:NOT akcijski načrt za izvajanje stockholmskega programa – Zagotavljanje območja svobode, varnosti in pravice za državljane Evrope] (COM(2010) 171 final). Ta akcijski načrt predvideva prednostna področja in določa ukrepe za:

*vrednotenje politik in mehanizmov na področju pravosodja, svobode in varnosti;
*usposabljanje pravnih strokovnjakov in strokovnjakov na področju varnosti ter pravosodnih organov in organov kazenskega pregona;
*aktivnosti za ozaveščanje javnosti;
*dialog s civilno družbo;
*nove finančne programe.

== Druge informacije Eurostata ==

=== Objave ===

*{{Template:Publication|code=KS-SF-11-034|title=6.5% of the EU population are foreigners and 9.4% are born abroad}} - Statistics in focus 34/2011
*{{Template:Publication|code=KS-SF-11-024|title=Acquisitions of citizenship on the rise in 2009}} - Statistics in focus 24/2011
*{{Template:Publication|code=KS-RA-08-013|title=Demographic Outlook}} - 2008 edition
*{{Template:Publication|code=KS-SF-11-001|title=Immigration to EU Member States down by 6% and emigration up by 13% in 2008}} - Statistics in focus 1/2011
*{{Template:Publication|code=KS-SF-11-038|title=Population grows in twenty EU Member States}} - Statistics in focus 38/2011

=== Glavne tabele ===

*[{{Template:Main tables|dedicated_section=population}} Population (t_populat)], see:

::International Migration and Asylum (t_migr)
:::{{Template:Publication|code=tps00024|title=Acquisition of citizenship}}
:::{{Template:Publication|code=tps00176|title=Immigration (tps00176)}}
:::{{Template:Publication|code=tps00177|title=Emigration (tps00177)}}
:::{{Template:Publication|code=tps00157|title=Population by citizenship - Foreigners (tps00157)}}
:::{{Template:Publication|code=tps00178|title=Population by country of birth - Foreign-born (tps00178)}}

=== Podatkovna zbirka ===

*[{{Template:Database|dedicated_section=population}} Population (populat)], see:

:Demography (pop)
::International Migration and Asylum (migr)
:::International migration flows (migr_flow)
::::Immigration (migr_immi)
:::::{{Template:Publication|code=migr_imm1ctz|title=Immigration by sex, age group and citizenship (migr_imm1ctz)}}
:::::{{Template:Publication|code=migr_imm2ctz|title=Immigration by sex, age and broad group of citizenship (migr_imm2ctz)}}
:::::{{Template:Publication|code=migr_imm3ctb|title=Immigration by sex, age group and country of birth (migr_imm3ctb)}}
:::::{{Template:Publication|code=migr_imm4ctb|title=Immigration by sex, age and broad group of country of birth (migr_imm4ctb)}}
:::::{{Template:Publication|code=migr_imm5prv|title=Immigration by sex, age group and country of previous residence (migr_imm5prv)}}
:::::{{Template:Publication|code=migr_imm6ctz|title=Immigration by sex, citizenship and broad group of country of birth (migr_imm6ctz)}}
:::::{{Template:Publication|code=migr_imm7ctb|title=Immigration by sex, country of birth and broad group of citizenship (migr_imm7ctb)}}
::::Emigration (migr_emi)
:::::{{Template:Publication|code=migr_emi2|title=Emigration by sex and age (migr_emi2)}}
:::::{{Template:Publication|code=migr_emi1ctz|title=Emigration by sex, age group and citizenship (migr_emi1ctz)}}
:::::{{Template:Publication|code=migr_emi4ctb|title=Emigration by sex, age group and country of birth (migr_emi4ctb)}}
:::::{{Template:Publication|code=migr_emi3nxt|title=Emigration by sex, age group and country of next usual residence (migr_emi3nxt)}}
:::Population by citizenship and by country of birth (migr_stock)
::::{{Template:Publication|code=migr_pop1ctz|title=Population by sex, age group and citizenship (migr_pop1ctz)}}
::::{{Template:Publication|code=migr_pop2ctz|title=Population by sex, age and broad group of citizenship (migr_pop2ctz)}}
::::{{Template:Publication|code=migr_pop3ctb|title=Population by sex, age group and country of birth (migr_pop3ctb)}}
::::{{Template:Publication|code=migr_pop4ctb|title=Population by sex, age and broad group of country of birth (migr_pop4ctb)}}
::::{{Template:Publication|code=migr_pop5ctz|title=Population by sex, citizenship and broad group of country of birth (migr_pop5ctz)}}
::::{{Template:Publication|code=migr_pop6ctb|title=Population by sex, country of birth and broad group of citizenship (migr_pop6ctb)}}
:::Acquisition and loss of citizenship (migr_acqn)
::::{{Template:Publication|code=migr_acq|title=Acquisition of citizenship by sex, age group and former citizenship (migr_acq)}}
::::{{Template:Publication|code=migr_lct|title=Loss of citizenship by sex and new citizenship (migr_lct)}}

=== Posebni razdelek ===

*[{{Template:Dedicated section|dedicated_section=population}} Population]

=== Metodologija/Metapodatki ===

*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/migr_acqn_esms.htm Acquisition and loss of citizenship] (ESMS metadata file - migr_acqn_esms)
*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/migr_flow_esms.htm International migration flows] (ESMS metadata file - migr_flow_esms)
*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/demo_pop_esms.htm Population] (ESMS metadata file - demo_pop_esms)
*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/migr_stock_esms.htm Population by citizenship and by country of birth] (ESMS metadata file - migr_stock_esms)

=== Izvirni podatki za tabele in slike (MS Excel) ===

*{{Template:Excel|filename=Migration_and_migrant_population_statistics_YB2012.xls|title=Migration and migrant population statistics: tables and figures}}

== Zunanje povezave ==

*[http://bridge-it.communicationproject.eu/AimsObjectives.htm Bridge-it]
*[http://hdr.undp.org/en/statistics/ Country ranking by Human Development Index (United Nations Population Division)]
*[http://ec.europa.eu/home-affairs/policies/immigration/immigration_intro_en.htm European Commission - Home Affairs - Immigration]
*[http://eudo-citizenship.eu/ European Union Democracy Observatory on Citizenship]
*[http://ec.europa.eu/ewsi/en/index.cfm European Web Site on Integration]
*[http://www.oecd.org/topic/0,3373,en_2649_37415_1_1_1_1_37415,00.html OECD - Migration]
*[http://clandestino.eliamep.gr/ The CLANDESTINO project on irregular migration in the EU]

== Glej tudi ==

*[[Asylum statistics]]
*[[Fertility statistics]]
*[[Population and population change statistics]]
*[[Population structure and ageing]]

{{Unit|topic=X_Translation}}

[[Category:Statistical_article/sl|Statistika migracij in migrantskega prebivalstva]]

Wages and labour costs/hu

2012-05-16T09:40:12Z

Munkaerőköltség:

← Older revision		Revision as of 09:40, 16 May 2012
Line 43:		Line 43:
	2011 júliusában az Európai Unió 27 tagállama közül 20 (Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország és Svédország kivételével), valamint két [[Glossary:Candidate countries\|tagjelölt ország]] (Horvátország és Törökország) rendelkezett [[Glossary:Minimum wage\|minimálbért]] megállapító jogszabállyal vagy nemzeti ágazatközi megállapodással.		2011 júliusában az Európai Unió 27 tagállama közül 20 (Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország és Svédország kivételével), valamint két [[Glossary:Candidate countries\|tagjelölt ország]] (Horvátország és Törökország) rendelkezett [[Glossary:Minimum wage\|minimálbért]] megállapító jogszabállyal vagy nemzeti ágazatközi megállapodással.

-	2011 júliusában a havi minimálbérek terén jelentős eltérések mutatkoztak (lásd a 4. ábrát), a skála a luxemburgi havi 1 758 EUR-tól a romániai 158 EUR-ig, illetve a bulgáriai 123 EUR-ig terjedt. A vásárlóerő figyelembevételével végrehajtott kiigazítás esetén a tagállamok közötti eltérés az euróban kifejezett 14:1 arányról (a legmagasabb és a legalacsonyabb összehasonlítása) [[Glossary:Purchasing power standard (PPS)\|vásárlóerő-egységben (PPS)]] kifejezve 6:1 arányra csökken. A skála két végén található országok nem változtak, a PPS értéke Luxemburgban volt a legmagasabb (1 466), míg Bulgáriában a legalacsonyabb (243) (lásd még a [[Minimum wage statistics\|~~minimálbér~~-~~statisztikáról~~]] szóló szócikket).	+	2011 júliusában a havi minimálbérek terén jelentős eltérések mutatkoztak (lásd a 4. ábrát), a skála a luxemburgi havi 1 758 EUR-tól a romániai 158 EUR-ig, illetve a bulgáriai 123 EUR-ig terjedt. A vásárlóerő figyelembevételével végrehajtott kiigazítás esetén a tagállamok közötti eltérés az euróban kifejezett 14:1 arányról (a legmagasabb és a legalacsonyabb összehasonlítása) [[Glossary:Purchasing power standard (PPS)\|vásárlóerő-egységben (PPS)]] kifejezve 6:1 arányra csökken. A skála két végén található országok nem változtak, a PPS értéke Luxemburgban volt a legmagasabb (1 466), míg Bulgáriában a legalacsonyabb (243) (lásd még a [[Minimum wage statistics/hu\|Minimálbér-statisztika]] szóló szócikket).

	=== Nettó kereset és adókulcs ===		=== Nettó kereset és adókulcs ===
Line 61:		Line 61:
	=== Bruttó kereset ===		=== Bruttó kereset ===

-	A [[Glossary:Gross earnings\|bruttó kereset]] teszi ki a munkaerőköltség legnagyobb hányadát, az adatok pedig az éves bruttó átlagkeresetre (a kereset középértékére) vonatkoznak. A vonatkozó főbb meghatározásokat a 2005. október 21-i {{Template:EurLex\|code=CELEX:32005R1738:EN:NOT\|title=1738/2005/EK rendelet}} tartalmazza. A bruttó jövedelem közvetlenül a munkáltató által készpénzben fizetett díjazás, az adó és társadalombiztosítási járulékok levonása előtt. Tartalmazza a prémiumokat (13. és 14. havi fizetés, üdülési hozzájárulás, nyereségrészesedés, ki nem vett szabadnapok után járó kifizetések, alkalmi jutalékok stb.), függetlenül attól, hogy azokat rendszeresen fizetik-e. Az ismertetett adatok a vállalkozásoknál (2007-ig a NACE Rev. 1.1 C–K. nemzetgazdasági ágait, 2008-tól a NACE Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ágait foglalja magában) teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkoznak. A statisztikai egység a vállalkozás vagy a helyi egység. A sokaság valamennyi egységet magában foglalja, azonban a legtöbb ország esetében csak a legalább tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki.	+	A [[Glossary:Gross earnings\|bruttó kereset]] teszi ki a munkaerőköltség legnagyobb hányadát, az adatok pedig az éves bruttó átlagkeresetre (a kereset középértékére) vonatkoznak. A vonatkozó főbb meghatározásokat a 2005. október 21-i {{Template:EurLex\|code=CELEX:32005R1738:HU:NOT\|title=1738/2005/EK rendelet}} tartalmazza. A bruttó jövedelem közvetlenül a munkáltató által készpénzben fizetett díjazás, az adó és társadalombiztosítási járulékok levonása előtt. Tartalmazza a prémiumokat (13. és 14. havi fizetés, üdülési hozzájárulás, nyereségrészesedés, ki nem vett szabadnapok után járó kifizetések, alkalmi jutalékok stb.), függetlenül attól, hogy azokat rendszeresen fizetik-e. Az ismertetett adatok a vállalkozásoknál (2007-ig a NACE Rev. 1.1 C–K. nemzetgazdasági ágait, 2008-tól a NACE Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ágait foglalja magában) teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkoznak. A statisztikai egység a vállalkozás vagy a helyi egység. A sokaság valamennyi egységet magában foglalja, azonban a legtöbb ország esetében csak a legalább tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki.

-	A kereset mediánjára vonatkozó adatok az éves bruttó kereseten alapulnak, és a legalább tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál teljes munkaidőben dolgozó munkavállalókat fedik le. Az alacsony keresetűek az éves bruttó kereset mediánja kétharmadánál kevesebbet kereső, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók.	+	A kereset mediánjára vonatkozó adatok az éves bruttó kereseten alapulnak, és a legalább tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál teljes munkaidőben dolgozó munkavállalókat fedik le. Az alacsony keresetűek az éves bruttó kereset mediánja kétharmadánál kevesebbet kereső, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók.

	=== Nemek közötti bérszakadék ===		=== Nemek közötti bérszakadék ===
Line 91:		Line 91:
	=== Munkaerőköltség ===		=== Munkaerőköltség ===

-	A munkaerőköltség a munkáltatókat terhelő, a munkaerő alkalmazásával kapcsolatos kiadásokat jelenti. Magában foglalja a munkavállalók díjazását (beleértve a készpénzben és természetben adott bért és fizetést, valamint a munkáltatók társadalombiztosítási járulékait), a [[Glossary:Vocational training\|szakképzési]] költségeket, valamint egyéb kiadásokat (például munkaerő-felvételi költségeket, a munkaruhára fordított kiadásokat, valamint a munkaerőköltségnek tekintett, foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és a kapott támogatások különbségét). A munkaerőköltség e komponenseinek és ezek elemeinek a meghatározását a 2005. október 21-i {{Template:EurLex\|code=CELEX:32005R1737:EN:NOT\|title=1737/2005/EK rendelet}} tartalmazza. Az adatok három alapvető mutatóhoz kapcsolódnak:	+	A munkaerőköltség a munkáltatókat terhelő, a munkaerő alkalmazásával kapcsolatos kiadásokat jelenti. Magában foglalja a munkavállalók díjazását (beleértve a készpénzben és természetben adott bért és fizetést, valamint a munkáltatók társadalombiztosítási járulékait), a [[Glossary:Vocational training\|szakképzési]] költségeket, valamint egyéb kiadásokat (például munkaerő-felvételi költségeket, a munkaruhára fordított kiadásokat, valamint a munkaerőköltségnek tekintett, foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és a kapott támogatások különbségét). A munkaerőköltség e komponenseinek és ezek elemeinek a meghatározását a 2005. október 21-i {{Template:EurLex\|code=CELEX:32005R1737:HU:NOT\|title=1737/2005/EK rendelet}} tartalmazza. Az adatok három alapvető mutatóhoz kapcsolódnak:

	*átlagos havi munkaerőköltség, vagyis a havi teljes munkaerőköltség és a munkavállalók létszámának hányadosa [[Glossary:Full-time equivalent\|teljes munkaidős egyenértékben]] kifejezve;		*átlagos havi munkaerőköltség, vagyis a havi teljes munkaerőköltség és a munkavállalók létszámának hányadosa [[Glossary:Full-time equivalent\|teljes munkaidős egyenértékben]] kifejezve;

Glossary:Economic accounts for agriculture (EAA)/fr

2012-05-16T09:33:37Z

← Older revision		Revision as of 09:33, 16 May 2012
Line 14:		Line 14:

	*[http://europa.eu.int/estatref/info/sdds/en/aact/aact_eaa_base.htm Economic accounts for agriculture] (ESMS - Reference Metadata in Euro SDMX Metadata Structure) (auf Englisch)		*[http://europa.eu.int/estatref/info/sdds/en/aact/aact_eaa_base.htm Economic accounts for agriculture] (ESMS - Reference Metadata in Euro SDMX Metadata Structure) (auf Englisch)
-	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0138:EN:NOT ~~Regulation~~ 138/2004] ~~on the economic accounts for~~ agriculture ~~in the Community~~ (~~legal text) (auf Englisch~~)	+	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0138:FR:NOT Règlement (CE) n° 138/2004] odu Parlement européen et du Conseil du 5 décembre 2003 relatif aux comptes économiques de l'agriculture dans la Communauté (Texte présentant de l'intérêt pour l'EEE.)
-	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R0212:EN:NOT ~~Regulation~~ 212/2008] of 7 ~~March~~ 2008 ~~amending Annex~~ I to [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0138:EN:NOT ~~Regulation~~ (138/2004] ~~on the economic accounts for agriculture in the Community (legal text)~~ (~~auf Englisch~~)	+	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R0212:FR:NOT Règlement (CE) n° 212/2008] de la Commission du 7 mars 2008 modifiant l’annexe I du [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0138:FR:NOT règlement (CE) n° 138/2004] du Parlement européen et du Conseil relatif aux comptes économiques de l’agriculture dans la Communauté (Texte présentant de l'intérêt pour l'EEE)

	== Informations supplémentaires ==		== Informations supplémentaires ==

Wages and labour costs/hu

2012-05-16T09:33:19Z

Minimálbér:

← Older revision		Revision as of 09:33, 16 May 2012
Line 27:		Line 27:
	__toc__		__toc__

-	== Fő statisztikai ~~megállapítások~~ ==	+	== Főbb statisztikai eredmények ==

	=== Bruttó kereset ===		=== Bruttó kereset ===
Line 43:		Line 43:
	2011 júliusában az Európai Unió 27 tagállama közül 20 (Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország és Svédország kivételével), valamint két [[Glossary:Candidate countries\|tagjelölt ország]] (Horvátország és Törökország) rendelkezett [[Glossary:Minimum wage\|minimálbért]] megállapító jogszabállyal vagy nemzeti ágazatközi megállapodással.		2011 júliusában az Európai Unió 27 tagállama közül 20 (Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország és Svédország kivételével), valamint két [[Glossary:Candidate countries\|tagjelölt ország]] (Horvátország és Törökország) rendelkezett [[Glossary:Minimum wage\|minimálbért]] megállapító jogszabállyal vagy nemzeti ágazatközi megállapodással.

-	2011 júliusában a havi minimálbérek terén jelentős eltérések mutatkoztak (lásd a 4. ábrát), a skála a luxemburgi havi 1 758 EUR-tól a romániai 158 EUR-ig, illetve a bulgáriai 123 EUR-ig terjedt. A vásárlóerő figyelembevételével végrehajtott kiigazítás esetén a tagállamok közötti eltérés az euróban kifejezett 14:1 arányról (a legmagasabb és a legalacsonyabb összehasonlítása) [[Glossary:Purchasing power standard (PPS)\|vásárlóerő-egységben (PPS)]] kifejezve 6:1 arányra csökken. A skála két végén található országok nem változtak, a PPS értéke Luxemburgban volt a legmagasabb (1 466), míg Bulgáriában a legalacsonyabb (243) (lásd még a [[Minimum wage statistics~~/xx~~\|minimálbér-statisztikáról]] szóló szócikket).	+	2011 júliusában a havi minimálbérek terén jelentős eltérések mutatkoztak (lásd a 4. ábrát), a skála a luxemburgi havi 1 758 EUR-tól a romániai 158 EUR-ig, illetve a bulgáriai 123 EUR-ig terjedt. A vásárlóerő figyelembevételével végrehajtott kiigazítás esetén a tagállamok közötti eltérés az euróban kifejezett 14:1 arányról (a legmagasabb és a legalacsonyabb összehasonlítása) [[Glossary:Purchasing power standard (PPS)\|vásárlóerő-egységben (PPS)]] kifejezve 6:1 arányra csökken. A skála két végén található országok nem változtak, a PPS értéke Luxemburgban volt a legmagasabb (1 466), míg Bulgáriában a legalacsonyabb (243) (lásd még a [[Minimum wage statistics\|minimálbér-statisztikáról]] szóló szócikket).

	=== Nettó kereset és adókulcs ===		=== Nettó kereset és adókulcs ===
Line 57:		Line 57:
	2009-ben az átlagos óránkénti munkaerőköltség (lásd a 6. ábrát) és a munkaerőköltség-szerkezet (lásd a 7. ábrát) tekintetében jelentős különbségek voltak a tagállamok között. A vállalkozásoknál 2009-ben ([[Glossary:NACE\|NACE]] Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ág) az óránkénti munkaerőköltség a 36,94 EUR (Belgium) és 36,11 EUR (Dánia) összegű csúcsérték, valamint a 4,00 EUR (Románia) és 2,88 EUR (Bulgária) összegű alsó érték között változott. (Megjegyzés: E számadatok nemcsak a munkavállalói jövedelmeket, hanem a vállalkozások által térített szakképzési költségeket, egyéb kiadásokat, adókat és kapott támogatásokat is tartalmazzák). A teljes munkaerőköltségben a bérek és fizetések viszonylagos súlya 66,2 % volt Svédországban (2007-es adat), emellett szintén 70 % alatt volt Belgiumban és Franciaországban is, ugyanakkor legalább 85 % volt az Egyesült Királyságban, Szlovéniában, Luxemburgban, Dániában és Máltán (lásd még a [[Labour cost statistics\|munkaerőköltségre vonatkozó statisztikáról]] szóló szócikket).		2009-ben az átlagos óránkénti munkaerőköltség (lásd a 6. ábrát) és a munkaerőköltség-szerkezet (lásd a 7. ábrát) tekintetében jelentős különbségek voltak a tagállamok között. A vállalkozásoknál 2009-ben ([[Glossary:NACE\|NACE]] Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ág) az óránkénti munkaerőköltség a 36,94 EUR (Belgium) és 36,11 EUR (Dánia) összegű csúcsérték, valamint a 4,00 EUR (Románia) és 2,88 EUR (Bulgária) összegű alsó érték között változott. (Megjegyzés: E számadatok nemcsak a munkavállalói jövedelmeket, hanem a vállalkozások által térített szakképzési költségeket, egyéb kiadásokat, adókat és kapott támogatásokat is tartalmazzák). A teljes munkaerőköltségben a bérek és fizetések viszonylagos súlya 66,2 % volt Svédországban (2007-es adat), emellett szintén 70 % alatt volt Belgiumban és Franciaországban is, ugyanakkor legalább 85 % volt az Egyesült Királyságban, Szlovéniában, Luxemburgban, Dániában és Máltán (lásd még a [[Labour cost statistics\|munkaerőköltségre vonatkozó statisztikáról]] szóló szócikket).

-	== ~~Az adatok forrásai~~ és rendelkezésre állása ==	+	== Adatforrások és adatok rendelkezésre állása ==

	=== Bruttó kereset ===		=== Bruttó kereset ===
Line 97:		Line 97:
	*a munkaerőköltség szerkezete (bérek és fizetések, [[Glossary:Social contributions\|munkáltatói társadalombiztosítási járulék]], egyéb munkaerőköltségek) a teljes munkaerőköltség százalékos arányában kifejezve.		*a munkaerőköltség szerkezete (bérek és fizetések, [[Glossary:Social contributions\|munkáltatói társadalombiztosítási járulék]], egyéb munkaerőköltségek) a teljes munkaerőköltség százalékos arányában kifejezve.

-	== ~~Háttér~~ ==	+	== Kontextus ==

	A munkaerőköltségek és a keresetek szerkezete és alakulása a munkaerőpiac lényeges jellemzői, amelyek tükrözik az egyének által nyújtott munkaerő-kínálatot és a vállalkozások részéről jelentkező munkaerő-keresletet.		A munkaerőköltségek és a keresetek szerkezete és alakulása a munkaerőpiac lényeges jellemzői, amelyek tükrözik az egyének által nyújtott munkaerő-kínálatot és a vállalkozások részéről jelentkező munkaerő-keresletet.
Line 105:		Line 105:
	Az Európai Unió a nemek közötti bérszakadék fokozatos megszüntetésével támogatni kívánja az esélyegyenlőséget. Az [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:115:0047:0199:EN:PDFEurópai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)] 157. cikkének (1) bekezdése fogalmazza meg azt az elvet, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak, 157. cikkének (3) bekezdése pedig a férfiak és nők számára a foglalkoztatás területén biztosított egyenlő bánásmódra vonatkozó jogi szabályozás jogalapjául szolgál. Az Európai Bizottság 2010 szeptemberében fogadta el a {{Template:EurLex\|code=CELEX:52010DC0491:EN:NOT\|title=nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiát (2010–2015)}}. E stratégia annak a 2006 és 2010 közötti időszakra kidolgozott {{Template:EurLex\|code=CELEX:52006DC0092:EN:NOT\|title=ütemtervnek}} (COM(2006) 0092) a végrehajtása során szerzett tapasztalatokra épít, amely átfogó keretként szolgált arra, hogy az Európai Bizottság valamennyi politikájában elősegítse a nemek közötti egyenlőséget. A stratégia rávilágít a nemek közötti egyenlőség gazdasági növekedéshez és fenntartható fejlődéshez való hozzájárulására, emellett támogatja az [http://ec.europa.eu/europe2020/index_en.htmEurópa 2020 stratégia] nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos dimenziójának megvalósítását.		Az Európai Unió a nemek közötti bérszakadék fokozatos megszüntetésével támogatni kívánja az esélyegyenlőséget. Az [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:115:0047:0199:EN:PDFEurópai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)] 157. cikkének (1) bekezdése fogalmazza meg azt az elvet, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak, 157. cikkének (3) bekezdése pedig a férfiak és nők számára a foglalkoztatás területén biztosított egyenlő bánásmódra vonatkozó jogi szabályozás jogalapjául szolgál. Az Európai Bizottság 2010 szeptemberében fogadta el a {{Template:EurLex\|code=CELEX:52010DC0491:EN:NOT\|title=nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiát (2010–2015)}}. E stratégia annak a 2006 és 2010 közötti időszakra kidolgozott {{Template:EurLex\|code=CELEX:52006DC0092:EN:NOT\|title=ütemtervnek}} (COM(2006) 0092) a végrehajtása során szerzett tapasztalatokra épít, amely átfogó keretként szolgált arra, hogy az Európai Bizottság valamennyi politikájában elősegítse a nemek közötti egyenlőséget. A stratégia rávilágít a nemek közötti egyenlőség gazdasági növekedéshez és fenntartható fejlődéshez való hozzájárulására, emellett támogatja az [http://ec.europa.eu/europe2020/index_en.htmEurópa 2020 stratégia] nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos dimenziójának megvalósítását.

-	== Az Eurostat ~~további információi~~ ==	+	== További információk az Eurostat ==

	=== Kiadványok ===		=== Kiadványok ===
Line 111:		Line 111:
	*{{Template:Publication\|code=KS-30-09-149\|title=Labour market statistics}} - Pocketbook 2010 edition		*{{Template:Publication\|code=KS-30-09-149\|title=Labour market statistics}} - Pocketbook 2010 edition

-	=== Fő táblázatok ===	+	=== Fő táblázatok ===

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]
Line 144:		Line 144:
	::Database		::Database

-	=== ~~Tematikus anyagok~~ ===	+	=== Speciális fejezetének/fejezetben ===

	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including Labour Force Survey)]		*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including Labour Force Survey)]

-	=== Módszertan/~~metaadatok~~ ===	+	=== Módszertan / Metaadatok ===

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/EN/earn_gross_esms.htm Gross earnings - annual data] (ESMS metadata file - earn_gross_esms)		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/EN/earn_gross_esms.htm Gross earnings - annual data] (ESMS metadata file - earn_gross_esms)
Line 156:		Line 156:
	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/EN/earn_net_esms.htm Net earnings and tax rates] (ESMS metadata file - earn_net_esms)		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/EN/earn_net_esms.htm Net earnings and tax rates] (ESMS metadata file - earn_net_esms)

-	=== A táblázatok és ~~ábrák forrásadatai~~ (MS Excel) ===	+	=== Forrás adatok a táblázatok, grafikonok és térképek (MS Excel) ===

	*{{Template:Excel\|filename=Wages and labour costs_YB2012.xls\|title=Wages and labour costs: tables and figures}}		*{{Template:Excel\|filename=Wages and labour costs_YB2012.xls\|title=Wages and labour costs: tables and figures}}

Glossary:Economic accounts for agriculture (EAA)/de

2012-05-16T09:30:42Z

← Older revision		Revision as of 09:30, 16 May 2012
Line 14:		Line 14:

	*[http://europa.eu.int/estatref/info/sdds/en/aact/aact_eaa_base.htm Economic accounts for agriculture] (ESMS - Reference Metadata in Euro SDMX Metadata Structure) (auf Englisch)		*[http://europa.eu.int/estatref/info/sdds/en/aact/aact_eaa_base.htm Economic accounts for agriculture] (ESMS - Reference Metadata in Euro SDMX Metadata Structure) (auf Englisch)
-	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0138:EN:NOT ~~Regulation~~ 138/2004] ~~on the economic accounts for agriculture~~ in ~~the Community (legal text)~~ (~~auf Englisch~~)	+	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0138:DE:NOT Verordnung (EG) Nr. 138/2004] des Europäischen Parlaments und des Rates vom 5. Dezember 2003 zur Landwirtschaftlichen Gesamtrechnung in der Gemeinschaft (Text von Bedeutung für den EWR)
-	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R0212:EN:NOT ~~Regulation~~ 212/2008] of 7 ~~March~~ 2008 ~~amending Annex~~ I to [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0138:EN:NOT ~~Regulation~~ (138/2004] ~~on the economic accounts for agriculture~~ in ~~the Community (legal text)~~ (~~auf Englisch~~)	+	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R0212:DE:NOT Verordnung (EG) Nr. 212/2008] der Kommission vom 7. März 2008 zur Änderung von Anhang I der [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0138:DE:NOT Verordnung (EG) Nr. 138/2004] des Europäischen Parlaments und des Rates zur Landwirtschaftlichen Gesamtrechnung in der Gemeinschaft (Text von Bedeutung für den EWR)

	== Verwandte Begriffe ==		== Verwandte Begriffe ==

Public employment statistics - Slovenia

2012-05-16T09:29:30Z

Senior Civil Servants:

← Older revision		Revision as of 09:29, 16 May 2012
Line 263:		Line 263:
	conditions for the SCS group. (Summary Table)		conditions for the SCS group. (Summary Table)

-	[[File:~~Slovakia_~~-~~_Senior_Civil_servants~~.~~PNG‎~~\|right\|350px]]	+	[[File:Slovenia_-_Senior_Civil_Servants.png‎\|right\|350px]]

	Senior Civil Servants – 2nd Level - are selected through open, public competition.		Senior Civil Servants – 2nd Level - are selected through open, public competition.

File:Slovenia - Senior Civil Servants.png

2012-05-16T09:29:17Z

uploaded "[[File:Slovenia - Senior Civil Servants.png]]"

New page

Migration and migrant population statistics

2012-05-16T09:24:48Z

← Older revision		Revision as of 09:24, 16 May 2012
Line 1:		Line 1:
	:''Data from October 2011, most recent data: [[#Further_Eurostat_information\|Further Eurostat information, Main tables and Database]].''		:''Data from October 2011, most recent data: [[#Further_Eurostat_information\|Further Eurostat information, Main tables and Database]].''

-	This article presents [[Glossary:European Union (EU)\|European Union (EU)]] statistics on international [[Glossary:Migration\|migration]], population stocks of national and foreign (non-national) citizens, and the acquisition of citizenship. ~~[[Glossary:~~Migration~~\|Migration]]~~ is influenced by a combination of economic, political and social factors, either in a migrant’s country of origin (push factors) or in the country of destination (pull factors); historically, the relative economic prosperity and political stability of the EU are thought to have exerted a considerable pull effect on immigrants.	+	This article presents [[Glossary:European Union (EU)\|European Union (EU)]] statistics on international [[Glossary:Migration\|migration]], population stocks of national and foreign (non-national) citizens, and the acquisition of citizenship. Migration is influenced by a combination of economic, political and social factors, either in a migrant’s country of origin (push factors) or in the country of destination (pull factors); historically, the relative economic prosperity and political stability of the EU are thought to have exerted a considerable pull effect on immigrants.

	In destination countries, international migration may be used as a tool to solve specific [[Glossary:Labour market\|labour market]] shortages. However, international migration alone will almost certainly not reverse the ongoing trend of population ageing experienced in many parts of the EU.		In destination countries, international migration may be used as a tool to solve specific [[Glossary:Labour market\|labour market]] shortages. However, international migration alone will almost certainly not reverse the ongoing trend of population ageing experienced in many parts of the EU.

Glossary:Birth/de

2012-05-16T09:20:38Z

← Older revision		Revision as of 09:20, 16 May 2012
Line 1:		Line 1:
-	=Glossar:~~Geburten~~=	+	=Glossar:Geburt=

	Die '''Geburt''' ist definiert als Beginn des Lebens mit dem Zeitpunkt, zu dem ein Kind die Gebärmutter der Mutter verlässt. Die Gesamtzahl der Geburten schließt Lebendgeburten und Totgeburten ein.		Die '''Geburt''' ist definiert als Beginn des Lebens mit dem Zeitpunkt, zu dem ein Kind die Gebärmutter der Mutter verlässt. Die Gesamtzahl der Geburten schließt Lebendgeburten und Totgeburten ein.

Glossary:Degree of urbanisation

2012-05-16T09:19:03Z

Redirected page to Glossary:Revision of the degree of urbanisation

New page

#redirect [[Glossary:Revision of the degree of urbanisation]]

[[Category:Glossary|Degree of urbanisation]] [[Category:Regions and cities glossary|Degree of urbanisation]] [[Category:Statistical indicator|Degree of urbanisation]]

Wages and labour costs/hu

2012-05-16T09:17:15Z

Created page with '=Bérek és munkaerőköltségek= :''2011. novemberi adatok. A legfrissebb adatok: [[#További információk az Eurostat|További információk az Eurostat, Fő táblázatok és...'

New page

=Bérek és munkaerőköltségek=

:''2011. novemberi adatok. A legfrissebb adatok: [[#További információk az Eurostat|További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis]]''

E szócikk összehasonlítja és szembeállítja az [[Glossary:European Union (EU)|Európai Unióban (EU)]] a bérekre és a [[Glossary:Labour costs|munkaerőköltségekre]] vonatkozó számadatokat, amelyek közül az utóbbi az általánosan alkalmazott meghatározás szerint a munkáltatókat terhelő, munkaerővel kapcsolatos kiadások.

[[Image:Earnings_in_the_business_economy_(average_gross_annual_earnings_of_full-time_employees)_(1)_(EUR).png|thumb|right|350px|1. Tábla: Kereset a vállalkozásoknál (a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves bruttó átlagkeresete) (1) (EUR) Forrás: Eurostat {{Stable link|title=|code=earn_gr_nace2}} és {{Stable link|title=|code=earn_gr_nace}}]]

[[Image:Median_gross_annual_earnings_of_full-time_employees,_2006_(1)_(EUR).png|thumb|right|350px|1. Grafikon: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves bruttó keresetének mediánja, 2006 (1) (EUR) Forrás: Eurostat {{Stable link|title=|code=earn_ses_adeci}}]]

[[Image:Low_wage_earners_-_full-time_employees_earning_less_than_two_thirds_of_the_median_gross_annual_earnings,_2006_(1)_(%_of_employees).png|thumb|right|350px|2. Grafikon: Alacsony keresetűek – az éves bruttó kereset mediánja kétharmadánál kevesebbet kereső, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, 2006 (1) (a munkavállalók %-ában) Forrás: Eurostat {{Stable link|title=|code=earn_ses_adeci}}]]

[[Image:Gender_pay_gap,_2009_(1)_(%_difference_between_average_gross_hourly_earnings_of_male_and_female_employees,_as_%_of_male_gross_earnings,_unadjusted_form).png|thumb|right|350px|3. Grafikon: Nemek közötti bérszakadék, 2009 (1) (százalékos különbség a női és férfi munkavállalók bruttó átlagórabére között, a férfiak bruttó keresetének %-ában, kiigazítatlan) Forrás: Eurostat {{Stable link|title=|code=tsiem040}}]]

[[Image:Minimum_wage_(1)_(EUR_per_month,_as_of_1_July_2011).png|thumb|right|350px|4. Grafikon: Minimálbér (1) (EUR havonta, 2011. július 1-jén) Forrás: Eurostat {{Stable link|title=|code=earn_mw_cur}}]]

[[Image:Tax_rate_on_low_wage_earners_-_tax_wedge_on_labour_cost,_2010_(%).png|thumb|right|350px|5. Grafikon: Az alacsony keresetűekre vonatkozó adókulcs – a munkaerőköltségen lévő adóék, 2010. (%) Forrás: Eurostat {{Stable link|title=|code=tsiem050}}, OECD, bizottsági szolgálatok]]

[[Image:Tax_rate_indicators_on_low_wage_earners_(%).png|thumb|right|350px|2. Tábla: Az alacsony keresetűekre vonatkozó adókulcs mutatói (%) Forrás: Eurostat {{Stable link|title=|code=tsiem050}}, {{Stable link|title=|code=earn_nt_unemtrp}} és {{Stable link|title=|code=earn_nt_lowwtrp}}]]

[[Image:Average_hourly_labour_costs_in_the_business_economy,_2009_(1)_(EUR).png|thumb|right|350px|6. Grafikon: A vállalkozások átlagos óránkénti munkaerőköltsége, 2009 (1) (EUR) Forrás: Eurostat {{Stable link|title=|code=lc_an_costh_r2}} és {{Stable link|title=|code=lc_an_costh}}]]

[[Image:Breakdown_of_labour_costs_in_the_business_economy,_2009_(1)_(%_share_of_total_labour_costs).png|thumb|right|350px|7. Grafikon: A vállalkozások munkaerőköltségének bontása, 2009 (1) (a teljes munkaerőköltség %-ában) Forrás: Eurostat {{Stable link|title=|code=lc_an_struc_r2}} és {{Stable link|title=|code=lc_an_struc}}]]

A bérek és a munkaerőköltségek szintje és szerkezete fontos makrogazdasági mutató, amelyet a politikai döntéshozók, a munkáltatók és a szakszervezetek a [[Glossary:Labour market|munkaerőpiacon]] tapasztalható keresleti és kínálati viszonyok felmérésére használnak.

__toc__

== Fő statisztikai megállapítások ==

=== Bruttó kereset ===

Az uniós tagállamok körében a legalább tíz munkavállalót foglalkoztató [[Glossary:Enterprise|vállalkozásoknál]] teljes munkaidőben foglalkoztatott [[Glossary:Employee|munkavállalók]] [[Glossary:Gross earnings|éves bruttó keresetének]] [[Glossary:Mean|középértéke]] (átlaga) 2009-ben Dániában volt a legmagasabb (56 044 EUR), amelyet Luxemburg (2010-es adat), Írország, Hollandia és Németország (2010-es adat) követett. E tagállamok mindegyikében 40 000 EUR felett volt a középérték. A kereset Romániában (5 891 EUR 2010-ben) és Bulgáriában (4 085 EUR) volt a legalacsonyabb (lásd az 1. táblázatot.)

2006-ban az éves kereset [[Glossary:Median|mediánja]] tekintetében nagyjából hasonló volt az országok rangsora (lásd az 1. ábrát), a kereset középértéke Málta kivételével valamennyi országban meghaladta a kereset mediánját. Az alacsony keresetűnek minősülő munkavállalók hányada 2006-ban Lettországban volt a legmagasabb (30,9 %), míg több mint minden negyedik munkavállaló alacsony keresetűnek minősült Litvániában, Bulgáriában és Romániában (lásd a 2. ábrát).

=== Nemek közötti bérszakadék ===

Annak ellenére, hogy e téren sikerült némi javulást elérni, még mindig jelentős a [[Glossary:Gender pay gap (GPG)|nemek közötti bérszakadék]], vagyis a nők és a férfiak átlagkeresete közötti különbség az [[Glossary:EU-27|EU-27]] tagállamaiban. 2009-ben a nők bére átlagosan 17,1 %-kal kevesebb volt, mint a férfiaké. A nemek átlagkeresete közötti különbség Szlovéniában, Olaszországban, Máltán, Romániában, Belgiumban (2008-as adat), Lengyelországban és Portugáliában volt a legkisebb (legfeljebb 10 %), Észtországban (2007-es adat), a Cseh Köztársaságban és Ausztriában pedig a legnagyobb (több mint 25 %). A nemek közötti bérszakadék kialakulásához számos tényező hozzájárulhat, például: a [[Glossary:Labour force|munkaerő]] piaci részvételében fennálló különbségek, a jellemzően férfiak vagy nők által űzött foglalkozások vagy tevékenységek terén megfigyelhető különbségek, a férfiak és a nők által végzett részmunkaidős tevékenység mértékében felfedezhető különbségek, valamint a magán- és a közszervezetek személyzeti osztályainak hozzáállása a karrierépítéshez és a fizetés nélküli vagy szülési szabadsághoz (lásd a [[Gender pay gap statistics|nemek közötti bérszakadékra vonatkozó statisztikáról]] szóló szócikket).

=== Minimálbér ===

2011 júliusában az Európai Unió 27 tagállama közül 20 (Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Németország, Olaszország és Svédország kivételével), valamint két [[Glossary:Candidate countries|tagjelölt ország]] (Horvátország és Törökország) rendelkezett [[Glossary:Minimum wage|minimálbért]] megállapító jogszabállyal vagy nemzeti ágazatközi megállapodással.

2011 júliusában a havi minimálbérek terén jelentős eltérések mutatkoztak (lásd a 4. ábrát), a skála a luxemburgi havi 1 758 EUR-tól a romániai 158 EUR-ig, illetve a bulgáriai 123 EUR-ig terjedt. A vásárlóerő figyelembevételével végrehajtott kiigazítás esetén a tagállamok közötti eltérés az euróban kifejezett 14:1 arányról (a legmagasabb és a legalacsonyabb összehasonlítása) [[Glossary:Purchasing power standard (PPS)|vásárlóerő-egységben (PPS)]] kifejezve 6:1 arányra csökken. A skála két végén található országok nem változtak, a PPS értéke Luxemburgban volt a legmagasabb (1 466), míg Bulgáriában a legalacsonyabb (243) (lásd még a [[Minimum wage statistics/xx|minimálbér-statisztikáról]] szóló szócikket).

=== Nettó kereset és adókulcs ===

Az [[Glossary:Tax wedge|adóék]] a relatív adóterhet méri, az 5. ábra pedig az alacsony keresetűekre vonatkozóan szolgáltat adatokat e téren. Az EU-27 esetében az adóék 2010-ben 39,3 % volt, ami az öt évvel korábbi értéknél valamivel alacsonyabb. Az alacsony keresetűekre vonatkozó adókulcs 2010-ben Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Németországban, Olaszországban és Romániában volt a legmagasabb.

Az uniós tagállamok körében gyakori volt az adócsökkentés a 2010-ig terjedő öt évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok. A legnagyobb mértékű csökkentést Hollandia, Ciprus (2007-es adat), Lengyelország, Szlovénia, Finnország és a Cseh Köztársaság hajtotta végre. Ezzel szemben az adóék viszonylag gyorsan nőtt Franciaországban és Olaszországban.

A 2. táblázatban szereplő egyéb mutatók tájékoztatnak a bruttó kereset azon hányadáról, amelyet akkor vonnak le (magasabb adókulcs és társadalombiztosítási járulék és/vagy a segély csökkentése vagy megvonása formájában), amikor a munkavállalók ismét munkába állnak vagy alacsonyabb jövedelemsávból magasabb sávba kerülnek. Az EU-27 egészére vonatkozó számadatok szerint 2005 és 2010 között kevesebb tényező ösztönözte a munkanélkülieket vagy az alacsony keresetűeket arra, hogy munkaviszonyt létesítsenek, mivel keresetük nagyobb hányadát vonták le (lásd még a [[Earnings statistics|kereseti statisztikáról]] szóló szócikket).

=== Munkaerőköltség ===

2009-ben az átlagos óránkénti munkaerőköltség (lásd a 6. ábrát) és a munkaerőköltség-szerkezet (lásd a 7. ábrát) tekintetében jelentős különbségek voltak a tagállamok között. A vállalkozásoknál 2009-ben ([[Glossary:NACE|NACE]] Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ág) az óránkénti munkaerőköltség a 36,94 EUR (Belgium) és 36,11 EUR (Dánia) összegű csúcsérték, valamint a 4,00 EUR (Románia) és 2,88 EUR (Bulgária) összegű alsó érték között változott. (Megjegyzés: E számadatok nemcsak a munkavállalói jövedelmeket, hanem a vállalkozások által térített szakképzési költségeket, egyéb kiadásokat, adókat és kapott támogatásokat is tartalmazzák). A teljes munkaerőköltségben a bérek és fizetések viszonylagos súlya 66,2 % volt Svédországban (2007-es adat), emellett szintén 70 % alatt volt Belgiumban és Franciaországban is, ugyanakkor legalább 85 % volt az Egyesült Királyságban, Szlovéniában, Luxemburgban, Dániában és Máltán (lásd még a [[Labour cost statistics|munkaerőköltségre vonatkozó statisztikáról]] szóló szócikket).

== Az adatok forrásai és rendelkezésre állása ==

=== Bruttó kereset ===

A [[Glossary:Gross earnings|bruttó kereset]] teszi ki a munkaerőköltség legnagyobb hányadát, az adatok pedig az éves bruttó átlagkeresetre (a kereset középértékére) vonatkoznak. A vonatkozó főbb meghatározásokat a 2005. október 21-i {{Template:EurLex|code=CELEX:32005R1738:EN:NOT|title=1738/2005/EK rendelet}} tartalmazza. A bruttó jövedelem közvetlenül a munkáltató által készpénzben fizetett díjazás, az adó és társadalombiztosítási járulékok levonása előtt. Tartalmazza a prémiumokat (13. és 14. havi fizetés, üdülési hozzájárulás, nyereségrészesedés, ki nem vett szabadnapok után járó kifizetések, alkalmi jutalékok stb.), függetlenül attól, hogy azokat rendszeresen fizetik-e. Az ismertetett adatok a vállalkozásoknál (2007-ig a NACE Rev. 1.1 C–K. nemzetgazdasági ágait, 2008-tól a NACE Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ágait foglalja magában) teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkoznak. A statisztikai egység a vállalkozás vagy a helyi egység. A sokaság valamennyi egységet magában foglalja, azonban a legtöbb ország esetében csak a legalább tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki.

A kereset mediánjára vonatkozó adatok az éves bruttó kereseten alapulnak, és a legalább tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál teljes munkaidőben dolgozó munkavállalókat fedik le. Az alacsony keresetűek az éves bruttó kereset mediánja kétharmadánál kevesebbet kereső, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók.

=== Nemek közötti bérszakadék ===

Kiigazítatlan formájában a nemek közötti bérszakadék a meghatározás szerint a fizetett női és férfi munkavállalók bruttó átlagórabére közötti különbség a fizetett férfi munkavállalók bruttó átlagórabérének százalékos arányában kifejezve. E mutató kiszámításának módszertana nemrég megváltozott, így a korábban használt nem harmonizált források helyett a [[Glossary:Structure of earnings survey (SES)|jövedelemszerkezeti felméréssel (SES)]] gyűjtött adatokon alapul.

Az új módszertan szerint a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó, kiigazítatlan mutató a (NACE Rev. 2 B–N. és P–S. nemzetgazdasági ágába tartozó) ipar, építőipar és szolgáltatások terén tevékenykedő (legalább tíz munkavállalót foglalkoztató) vállalkozások valamennyi munkavállalóját lefedi (életkor és munkaóra szerinti korlátozások nélkül).

=== Minimálbér ===

A minimálbér-statisztika a havi nemzeti minimálbéreket veszi alapul, az e statisztikában közzétett adatok pedig a minden év január 1-jei és július 1-jei béreket ismertetik. A nemzeti minimálbért gyakran a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően elfogadott jogszabály vagy (például Belgium és Görögország esetében) közvetlenül nemzeti ágazatközi megállapodás írja elő. A nemzeti minimálbér általában minden munkavállalóra vagy legalábbis az adott ország munkavállalóinak jelentős többségére vonatkozik. A minimálbér a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék levonása előtti, vagyis bruttó összeg. A levonások mértéke országonként eltérő. Egyes országok a nemzeti minimálbér alapösszegét nem havi bérként, hanem óra- vagy heti bérként rögzítik. Ezen országok esetében az óra- vagy heti béreket a közvetlenül az országok által megadott átváltási tényezők felhasználásával havi bérekre számítják át.

*Írország: órabér x 39 óra x 52 hét / 12 hónap
*Franciaország – az 1999 januárjától 2005 januárjáig terjedő időszakra vonatkozó adatok estében: órabér x 39 óra x 52 hét / 12 hónap; a 2005 júliusától kezdődő időszakra vonatkozó adatok esetében: órabér x 35 óra x 52 hét / 12 hónap;
*Málta: heti bér x 52 hét / 12 hónap;
*Egyesült Királyság: (órabér x valamennyi ágazatban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók heti fizetett alapóráinak átlaga x 52,18 hét) / 12 hónap;
*Egyesült Államok: órabér x 40 óra x 52 hét / 12 hónap.

Amennyiben a minimálbér évi 12-nél több hónapra jár (például Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban, ahol évente 14 havi minimálbért fizetnek ki), az adatokat e juttatások figyelembevételével kiigazították.

=== Nettó kereset és adókulcs ===

A [[Glossary:Net earnings|nettó kereset]] a bruttó keresetből származik, és a díjazás azon részét jelenti, amelyet a munkavállalók ténylegesen fogyasztásra vagy megtakarításra fordíthatnak. A nettó kereset a bruttó kereset társadalombiztosítási járulékkal és adókkal csökkentett, de családi támogatásokkal növelt összege.

Az [[Glossary:Tax rate on low-wage earners: unemployment trap|adókulcsra vonatkozó mutatók (a munkaerőköltségen lévő adóék, a munkanélküliségi csapda és az adócsapda)]] a munka vonzerejét hivatottak nyomon követni. A munkaerőköltségre vonatkozó adóék a meghatározás szerint a bruttó bérjövedelemre terhelt jövedelemadónak, valamint munkavállalói és munkáltatói társadalombiztosítási járuléknak a teljes munkaerőköltség százalékos arányában kifejezett összege. E mutatót a vállalkozásoknál (NACE Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ág) dolgozó munkavállalók átlagkeresetének 67 %-át kereső, gyermektelen, egyedülálló személyekre vonatkozóan számítják ki. A munkanélküliségi csapda mutatja a bruttó kereset magasabb adóval és társadalombiztosítási járulékkal, valamint a munkanélküli személy foglalkoztatásba való visszatérésekor megvont munkanélküliségi és egyéb segélyekkel csökkentett összegének hányadát. A meghatározás szerint ez a mutató a bruttó kereset és a nettó jövedelemnek a munkanélküliségből a foglalkoztatásba való visszatéréskor bekövetkező növekedése közötti különbséget adja meg a bruttó kereset százalékos arányában kifejezve. E mutatót a vállalkozásoknál (NACE Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ágazat) dolgozó munkavállalók átlagkeresetének 67 %-át kereső, gyermektelen, egyedülálló személyekre vonatkozóan számítják ki. Az adócsapda mutatja a bruttó kereset jövedelemadóval, társadalombiztosítási járulékkal, valamint a bruttó kereset vállalkozásoknál (NACE Rev. 2 B–N. nemzetgazdasági ág) dolgozó munkavállalók átlagkeresetének 33 %-áról 67 %-ára való emelkedésekor megvont segélyekkel csökkentett hányadát (százalékos arányát). E mutatót a gyermektelen, egyedülálló személyekre, valamint a két 6–11 éves gyermeket nevelő, egy keresővel rendelkező párra vonatkozóan számítják ki.

=== Munkaerőköltség ===

A munkaerőköltség a munkáltatókat terhelő, a munkaerő alkalmazásával kapcsolatos kiadásokat jelenti. Magában foglalja a munkavállalók díjazását (beleértve a készpénzben és természetben adott bért és fizetést, valamint a munkáltatók társadalombiztosítási járulékait), a [[Glossary:Vocational training|szakképzési]] költségeket, valamint egyéb kiadásokat (például munkaerő-felvételi költségeket, a munkaruhára fordított kiadásokat, valamint a munkaerőköltségnek tekintett, foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és a kapott támogatások különbségét). A munkaerőköltség e komponenseinek és ezek elemeinek a meghatározását a 2005. október 21-i {{Template:EurLex|code=CELEX:32005R1737:EN:NOT|title=1737/2005/EK rendelet}} tartalmazza. Az adatok három alapvető mutatóhoz kapcsolódnak:

*átlagos havi munkaerőköltség, vagyis a havi teljes munkaerőköltség és a munkavállalók létszámának hányadosa [[Glossary:Full-time equivalent|teljes munkaidős egyenértékben]] kifejezve;
*átlagos óránkénti munkaerőköltség, vagyis a teljes munkaerőköltség és a [[Glossary:Hours worked|ledolgozott órák]] számának hányadosa;
*a munkaerőköltség szerkezete (bérek és fizetések, [[Glossary:Social contributions|munkáltatói társadalombiztosítási járulék]], egyéb munkaerőköltségek) a teljes munkaerőköltség százalékos arányában kifejezve.

== Háttér ==

A munkaerőköltségek és a keresetek szerkezete és alakulása a munkaerőpiac lényeges jellemzői, amelyek tükrözik az egyének által nyújtott munkaerő-kínálatot és a vállalkozások részéről jelentkező munkaerő-keresletet.

A nemek közötti bérszakadékot legalább részben magyarázhatják olyan, háttérben álló tényezők, mint például az ágazatbeli és munkahelyi szegregáció, az oktatás és képzés, a tudatosság és az átláthatóság, valamint a közvetlen hátrányos megkülönböztetés. A nemek közötti bérszakadék rávilágít további egyenlőtlenségekre, különösen a családi kötelezettségekből a nőkre háruló aránytalanul nagy részre, valamint a munkájuk és a magánéletük összeegyeztetésével kapcsolatos nehézségekre is. Sok nő részmunkaidőben vagy atipikus szerződés keretében dolgozik. Ezáltal ugyan lehetővé válik számukra, hogy családi kötelezettségeik teljesítése mellett a munkaerőpiacon maradjanak, azonban mindez negatív hatással lehet a bérezésükre, szakmai fejlődésükre és előmenetelükre, valamint a nyugdíjukra.

Az Európai Unió a nemek közötti bérszakadék fokozatos megszüntetésével támogatni kívánja az esélyegyenlőséget. Az [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:115:0047:0199:EN:PDFEurópai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)] 157. cikkének (1) bekezdése fogalmazza meg azt az elvet, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak, 157. cikkének (3) bekezdése pedig a férfiak és nők számára a foglalkoztatás területén biztosított egyenlő bánásmódra vonatkozó jogi szabályozás jogalapjául szolgál. Az Európai Bizottság 2010 szeptemberében fogadta el a {{Template:EurLex|code=CELEX:52010DC0491:EN:NOT|title=nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiát (2010–2015)}}. E stratégia annak a 2006 és 2010 közötti időszakra kidolgozott {{Template:EurLex|code=CELEX:52006DC0092:EN:NOT|title=ütemtervnek}} (COM(2006) 0092) a végrehajtása során szerzett tapasztalatokra épít, amely átfogó keretként szolgált arra, hogy az Európai Bizottság valamennyi politikájában elősegítse a nemek közötti egyenlőséget. A stratégia rávilágít a nemek közötti egyenlőség gazdasági növekedéshez és fenntartható fejlődéshez való hozzájárulására, emellett támogatja az [http://ec.europa.eu/europe2020/index_en.htmEurópa 2020 stratégia] nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos dimenziójának megvalósítását.

== Az Eurostat további információi ==

=== Kiadványok ===

*{{Template:Publication|code=KS-30-09-149|title=Labour market statistics}} - Pocketbook 2010 edition

=== Fő táblázatok ===

*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/main_tables Earnings (t_earn)]
*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/main_tables Labour costs (t_lc)]

:Earnings
::Main tables
:::Earnings (t_earn)
::::Average gross annual earnings in industry and services, by gender (tps00175)
::::Tax wedge on labour cost (tsiem050)
::::Tax rate on low wage earners by marginal effective tax rates on employment incomes (tsiem060)
::::Gender pay gap in unadjusted form (tsiem040)
::::Minimum wages (tps00155)
:Labour costs
::Main tables
:::Labour costs (t_lc)
::::Labour cost index (teilm100)
::::Total wages and salaries (tps00113)
::::Social security paid by employer (tps00114)
::::Other labour costs (tps00115)
::::Hourly labour costs (tps00173)
::::Monthly labour costs (tps00174)

=== Adatbázis ===

*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/earnings/database Earnings (earn)]
*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/labour_market/labour_costs/database Labour costs (lc)]

:Earnings
::Database
:Labour costs
::Database

=== Tematikus anyagok ===

*[{{Template:Dedicated section|dedicated_section=labour_market}} Labour market (including Labour Force Survey)]

=== Módszertan/metaadatok ===

*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/EN/earn_gross_esms.htm Gross earnings - annual data] (ESMS metadata file - earn_gross_esms)
*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/EN/lci_esms.htm Labour cost index] (ESMS metadata file - lci_esms)
*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/EN/lcs_esms.htm Labour cost survey] (ESMS metadata file - lcs_esms)
*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/EN/lcan_esms.htm Labour costs annual data] (ESMS metadata file - lcan_esms)
*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/EN/earn_net_esms.htm Net earnings and tax rates] (ESMS metadata file - earn_net_esms)

=== A táblázatok és ábrák forrásadatai (MS Excel) ===

*{{Template:Excel|filename=Wages and labour costs_YB2012.xls|title=Wages and labour costs: tables and figures}}

== Külső hivatkozások ==

*[http://www.ilo.org/public/english/protection/condtrav/wages/lc.htm International Labour Organization - Wages and incomes]
*[http://www.oecd.org/topic/0,3373,en_2649_34251_1_1_1_1_37457,00.html OECD - Employment - Labour Statistics]

== Lásd még ==

*[[Earnings statistics]]
*[[Earnings statistics at regional level]]
*[[Gender pay gap statistics]]
*[[Labour cost at regional level]]
*[[Labour cost index - recent trends]]
*[[Labour cost structural statistics]]
*[[Labour market policy interventions]]
*[[Minimum wage statistics]]
*[[Regional labour market disparities]]

{{Unit|topic=X_Translation}}

[[Category: Statistical_article/hu|Bérek és munkaerőköltségek]]

Glossary:Extra-EU/fr

2012-05-16T09:13:15Z

Created page with '__notoc__ =Glossaire:Extra-UE ou hors UE= L’expression «'''extra-UE'''» ou «hors UE» se réfère aux opérations impliquant un pays tiers à l’UE, c’est-à-dire l’e...'

New page

__notoc__

=Glossaire:Extra-UE ou hors UE=

L’expression «'''extra-UE'''» ou «hors UE» se réfère aux opérations impliquant un pays tiers à l’UE, c’est-à-dire l’ensemble du monde à l’exception de l’[[Glossary:European Union (EU)/fr|Union européenne]] dans sa composition actuelle, c’est-à-dire à 27 États membres. Ces termes sont utilisés dans le contexte du commerce extérieur, de la balance des paiements, des investissements directs étrangers, des migrations, du transport et du tourisme, ainsi que dans les domaines statistiques apparentés s’intéressant aux mouvements de biens, de capitaux et de personnes en provenance et à destination de l’UE et considérant l’UE comme un ensemble homogène par rapport au reste du monde. Les opérations extra-UE de l’UE prise dans son ensemble correspondent à la somme des opérations hors UE des 27 États membres.

Inversement, l’adjectif «intra-UE» se réfère à toutes les opérations internes à l’UE. Sa portée peut varier en fonction de l’optique adoptée: l’UE dans son ensemble, un État membre, une région ou une ville, un port, un aéroport, etc.
Les exportations d’un État membre donné peuvent ainsi être divisées en deux parties: celles à destination des pays tiers (extra-UE) et celles à destination des 26 autres États membres ('''intra-UE'''). Les expéditions à partir d’un aéroport peuvent être extra-UE ou intra-UE. Dans ce dernier cas, elles couvrent également les vols domestiques, à l’intérieur d’un État membre donné.

La composition variable de l’UE au fil du temps, résultat des [[Glossary:EU enlargements/fr|élargissements]] successifs, complique encore la donne. C’est pourquoi les deux notions reçoivent parfois un qualificatif supplémentaire: extra-UE-15, intra-UE-25, etc. «Extra-UE-15», par exemple, renvoie au reste du monde à l’exception des 15 États membres de l’ancienne [[Glossary:EU-15/fr|UE-15]].

==Concepts apparentés==
*[[Glossary:European Union (EU/fr)|Union européenne]]
*[[Glossary:EU enlargements/fr|Élargissements de l’UE]]

[[Category:Balance of payments glossary/fr|Extra-UE ou hors UE]] [[Category:External trade glossary/fr|Extra-UE ou hors UE]] [[Category:Geography glossary/fr|Extra-UE ou hors UE]] [[Category:Glossary/fr|Extra-UE ou hors UE]] [[Category:Population glossary/fr|Extra-UE ou hors UE]] [[Category:Statistical concept/fr|Extra-UE ou hors UE]] [[Category:Tourism glossary/fr|Extra-UE ou hors UE]] [[Category:Transport glossary/fr|Extra-UE ou hors UE]]

Glossary:Extra-EU/de

2012-05-16T09:13:13Z

Created page with '__notoc__ =Glossar:Extra-EU= '''Extra-EU''' bezeichnet Transaktionen mit allen Ländern außerhalb der EU, das heißt mit der übrigen Welt mit Ausnahme der [[Glossary:European...'

New page

__notoc__

=Glossar:Extra-EU=

'''Extra-EU''' bezeichnet Transaktionen mit allen Ländern außerhalb der EU, das heißt mit der übrigen Welt mit Ausnahme der [[Glossary:European Union (EU)/de|Europäischen Union]] nach dem derzeitigen Stand mit 27 Mitgliedstaaten. Der Begriff wird im Zusammenhang mit Außenhandel, Zahlungsbilanz, ausländischen Direktinvestitionen, Migration, Tourismus und ähnlichen Statistikbereichen verwendet, in denen Waren, Kapital oder Personen, die in die EU gelangen oder die EU verlassen, gemessen werden und in denen die EU als Ganzes im Verhältnis zur übrigen Welt betrachtet wird. Die Extra-EU-Transaktionen der EU als Ganzes entsprechen der Summe der Extra-EU-Transaktionen der 27 Mitgliedstaaten.

'''Intra-EU''' bezeichnet dagegen alle Transaktionen innerhalb der EU. Der Begriff kann sich – je nach Betrachtungsweise – auf unterschiedliche Gebiete beziehen: die EU als Ganzes, einen Mitgliedstaat, eine Region oder eine Stadt, einen Hafen oder einen Flughafen usw.

Die Ausfuhren beispielsweise eines Mitgliedstaats können in zwei Teile aufgegliedert werden – die Ausfuhren in die Länder außerhalb der EU (Extra EU) einerseits und die Ausfuhren in die übrigen 26 Mitgliedstaaten (Intra EU) andererseits. Bei den Abflügen von einem Flughafen kann es sich um Extra EU- oder um Intra EU-Luftverkehr handeln, wobei letzterer auch Inlandsflüge (innerhalb des Mitgliedstaats) beinhaltet.

Zusätzlich erschwert wird die Betrachtung durch die Tatsache, dass die EU infolge mehrerer [[Glossary:EU enlargements/de|Erweiterungen]] nicht immer dieselbe Zusammensetzung hatte. Daher werden beide Begriffe gelegentlich weiter unterschieden nach Extra-EU-15, Intra-EU-25 usw. So bezieht sich beispielsweise Extra-EU-15 auf die übrige Welt mit Ausnahme der 15 Mitgliedstaaten die früher die [[Glossary:EU-15/de|EU 15]] bildeten.

==Verwandte Begriffe==
*[[Glossary:European Union (EU)/de|Europäischen Union]]
*[[Glossary:EU enlargements/de|EU-Erweiterungen]]

[[Category:Balance of payments glossary/de|Extra-EU]] [[Category:External trade glossary/de|Extra-EU]] [[Category:Geography glossary/de|Extra-EU]] [[Category:Glossary/de|Extra-EU]] [[Category:Population glossary/de|Extra-EU]] [[Category:Statistical concept/de|Extra-EU]] [[Category:Tourism glossary/de|Extra-EU]] [[Category:Transport glossary/de|Extra-EU]]

Tourism trends/hu

2012-05-16T09:10:33Z

← Older revision		Revision as of 09:10, 16 May 2012
Line 1:		Line 1:
-	= Turisztikai tendenciák =	+	= Turisztikai tendenciák =

	:''2011. szeptemberi adatok. A legfrissebb adatok: [[#Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k_az_Eurostat\|További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis]]''		:''2011. szeptemberi adatok. A legfrissebb adatok: [[#Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k_az_Eurostat\|További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis]]''
Line 61:		Line 61:
	Statisztikai összefüggésben a turizmus a látogatók szokásos környezetükön kívül eső, egy évnél rövidebb tartózkodása a fő úti cél helyén. Az utazás végrehajtható bármilyen célból (üzleti tevékenység, szabadidős tevékenység vagy egyéb személyes indok), anélkül, hogy a meglátogatott helyen a látogatót rezidens személy, [[Glossary:Household\|háztartás]] vagy [[Glossary:Enterprise\|vállalkozás]] foglalkoztatná. A turisztikai statisztikák jelenleg a legalább egy vendégéjszakával járó utazásokra korlátozódnak, 2014-től azonban már az egynapos külföldi utakra is vonatkoznak majd.		Statisztikai összefüggésben a turizmus a látogatók szokásos környezetükön kívül eső, egy évnél rövidebb tartózkodása a fő úti cél helyén. Az utazás végrehajtható bármilyen célból (üzleti tevékenység, szabadidős tevékenység vagy egyéb személyes indok), anélkül, hogy a meglátogatott helyen a látogatót rezidens személy, [[Glossary:Household\|háztartás]] vagy [[Glossary:Enterprise\|vállalkozás]] foglalkoztatná. A turisztikai statisztikák jelenleg a legalább egy vendégéjszakával járó utazásokra korlátozódnak, 2014-től azonban már az egynapos külföldi utakra is vonatkoznak majd.

-	A turisztikai statisztikák rendszerét az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai információgyűjtésről szóló, 1995. november 23-i {{Template:EurLex\|code=CELEX:31995L0057:EN:NOT\|title=95/57/EK bizottsági irányelv}} határozta meg. E jogalap szerint a tagállamoknak rendszeresen közölniük kell összehasonlítható turisztikai statisztikákat. A {{Template:EurLex\|code=CELEX:32004D0883:EN:NOT\|title=2004.}} és {{Template:EurLex\|code=CELEX:32006L0110:EN:NOT\|title=2006.}} évi módosításokat az [[Glossary:EU enlargements\|Európai Unió bővítése]] és a közelmúltban a turizmus világpiacán bekövetkezett változások tették szükségessé. Az [[Glossary:European Parliament (EP)\|Európai Parlament]] és az [[Glossary:Council of the European Union\|Európai Unió Tanácsa]] 2011 júliusában elfogadta a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról és a 95/57/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló {{Template:EurLex\|code=CELEX:32011R0692:EN:NOT\|title=692/2011/EU rendeletet}}, amely a 2012. referenciaévtől kezdődően lép hatályba.	+	A turisztikai statisztikák rendszerét az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai információgyűjtésről szóló, 1995. november 23-i {{Template:EurLex\|code=CELEX:31995L0057:HU:NOT\|title=95/57/EK bizottsági irányelv}} határozta meg. E jogalap szerint a tagállamoknak rendszeresen közölniük kell összehasonlítható turisztikai statisztikákat. A {{Template:EurLex\|code=CELEX:32004D0883:HU:NOT\|title=2004.}} és {{Template:EurLex\|code=CELEX:32006L0110:HU:NOT\|title=2006.}} évi módosításokat az [[Glossary:EU enlargements\|Európai Unió bővítése]] és a közelmúltban a turizmus világpiacán bekövetkezett változások tették szükségessé. Az [[Glossary:European Parliament (EP)\|Európai Parlament]] és az [[Glossary:Council of the European Union\|Európai Unió Tanácsa]] 2011 júliusában elfogadta a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról és a 95/57/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló {{Template:EurLex\|code=CELEX:32011R0692:HU:NOT\|title=692/2011/EU rendeletet}}, amely a 2012. referenciaévtől kezdődően lép hatályba.

	Az Európai Unió turisztikai statisztikái a következő két fő elemből állnak: a csoportos idegenforgalmi szálláshelyek befogadóképességére és kihasználtságára vonatkozó statisztika, valamint a turisztikai keresletre vonatkozó statisztika. A legtöbb tagállam az előbbit a szálláshelyek üzemeltetői által kitöltött kérdőívekből származó adatok alapján állítja össze, míg az utóbbit a határátkelőhelyeken az utazók körében elvégzett felmérésekkel vagy háztartási felmérésekkel gyűjtött adatokból készíti el.		Az Európai Unió turisztikai statisztikái a következő két fő elemből állnak: a csoportos idegenforgalmi szálláshelyek befogadóképességére és kihasználtságára vonatkozó statisztika, valamint a turisztikai keresletre vonatkozó statisztika. A legtöbb tagállam az előbbit a szálláshelyek üzemeltetői által kitöltött kérdőívekből származó adatok alapján állítja össze, míg az utóbbit a határátkelőhelyeken az utazók körében elvégzett felmérésekkel vagy háztartási felmérésekkel gyűjtött adatokból készíti el.
Line 92:		Line 92:
	A turizmus valóban jelentős szerepet játszhat az európai régiók fejlődésében. A turisztikai célból kiépített infrastruktúra hozzájárul a helyi fejlődéshez, a létrehozott vagy fenntartott munkahelyek pedig ellensúlyozhatják az ipari vagy vidéki hanyatlást. A fenntartható turizmus szükségessé teszi a kulturális és természeti örökség megóvását és erősítését a műalkotásoktól a helyi gasztronómiáig, illetve a [[Glossary:Biodiversity\|biodiverzitásig]].		A turizmus valóban jelentős szerepet játszhat az európai régiók fejlődésében. A turisztikai célból kiépített infrastruktúra hozzájárul a helyi fejlődéshez, a létrehozott vagy fenntartott munkahelyek pedig ellensúlyozhatják az ipari vagy vidéki hanyatlást. A fenntartható turizmus szükségessé teszi a kulturális és természeti örökség megóvását és erősítését a műalkotásoktól a helyi gasztronómiáig, illetve a [[Glossary:Biodiversity\|biodiverzitásig]].

-	Az [[Glossary:European Commission\|Európai Bizottság]] 2006-ban elfogadta a {{Template:EurLex\|code=CELEX:52006DC0134:EN:NOT\|title=COM(2006) 134 közleményt}}, amelynek címe: „Az EU új idegenforgalmi politikája – A partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén”. E dokumentum számos olyan kihívással foglalkozott, amelyek az elkövetkezendő években befolyásolják majd a turizmust, ide tartozik Európa lakosságának elöregedése, a növekvő külső verseny, a sajátosabb igényeket kiszolgáló turizmus iránti fogyasztói kereslet, valamint a fenntarthatóbb és fokozottan környezetbarát turisztikai gyakorlatok kialakítása iránti igény. A Bizottság azzal érvelt, hogy a versenyképesebb turisztikai kínálat és a fenntartható úti célok hozzájárulnának a turisták megelégedéséhez, valamint ahhoz, hogy Európa meg tudja őrizni a világ első számú turisztikai úti céljaként betöltött helyét. E közleményt 2007 októberében „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” című {{Template:EurLex\|code=CELEX:52007DC0621:EN:NOT\|title=COM(2007) 621 }} közlemény követte, amely az úti célok fenntartható igazgatására, a vállalatok fenntarthatósági aggályainak integrálására és a fenntarthatóság turistákban való tudatosítására vonatkozóan javasolt intézkedéseket.	+	Az [[Glossary:European Commission\|Európai Bizottság]] 2006-ban elfogadta a {{Template:EurLex\|code=CELEX:52006DC0134:HU:NOT\|title=COM(2006) 134 közleményt}}, amelynek címe: „Az EU új idegenforgalmi politikája – A partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén”. E dokumentum számos olyan kihívással foglalkozott, amelyek az elkövetkezendő években befolyásolják majd a turizmust, ide tartozik Európa lakosságának elöregedése, a növekvő külső verseny, a sajátosabb igényeket kiszolgáló turizmus iránti fogyasztói kereslet, valamint a fenntarthatóbb és fokozottan környezetbarát turisztikai gyakorlatok kialakítása iránti igény. A Bizottság azzal érvelt, hogy a versenyképesebb turisztikai kínálat és a fenntartható úti célok hozzájárulnának a turisták megelégedéséhez, valamint ahhoz, hogy Európa meg tudja őrizni a világ első számú turisztikai úti céljaként betöltött helyét. E közleményt 2007 októberében „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” című {{Template:EurLex\|code=CELEX:52007DC0621:HU:NOT\|title=COM(2007) 621 }} közlemény követte, amely az úti célok fenntartható igazgatására, a vállalatok fenntarthatósági aggályainak integrálására és a fenntarthatóság turistákban való tudatosítására vonatkozóan javasolt intézkedéseket.

-	A Bizottság 2010 júniusában fogadta el az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című {{Template:EurLex\|code=CELEX:52010DC0352:EN:NOT\|title=COM(2010) 352}} közleményt. Erre a [http://europa.eu/lisbon_treaty/index_en.~~htmLisszaboni~~ Szerződés] hatálybalépését követően került sor; a Szerződés elismerte a turizmus fontosságát, ennélfogva pedig e területen egyedi hatáskört biztosít az Európai Uniónak és lehetővé teszi a minősített többséggel történő döntéshozatalt. A Szerződés turizmusról szóló egyik cikke értelmében az Európai Unió „különösen az idegenforgalmi ágazatban működő uniós vállalkozások versenyképességének elősegítése révén, kiegészíti a tagállamoknak az idegenforgalmi ágazat terén folytatott tevékenységét”. Az Európai Bizottság a 2010-ben közzétett közleményében összehangolt megközelítés alkalmazását javasolta a turizmussal kapcsolatos kezdeményezések terén, és új cselekvési keretet határozott meg a turizmus versenyképességének és fenntartható növekedésre való képességének fokozása érdekében. A Bizottság emellett számos európai vagy nemzetközi kezdeményezésre, többek között a turizmusra vonatkozó társadalmi-gazdasági tudásbázis egységesítésére tett javaslatot e célkitűzések elérése érdekében.	+	A Bizottság 2010 júniusában fogadta el az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című {{Template:EurLex\|code=CELEX:52010DC0352:HU:NOT\|title=COM(2010) 352}} közleményt. Erre a [http://europa.eu/lisbon_treaty/index_en.htm Szerződés] hatálybalépését követően került sor; a Szerződés elismerte a turizmus fontosságát, ennélfogva pedig e területen egyedi hatáskört biztosít az Európai Uniónak és lehetővé teszi a minősített többséggel történő döntéshozatalt. A Szerződés turizmusról szóló egyik cikke értelmében az Európai Unió „különösen az idegenforgalmi ágazatban működő uniós vállalkozások versenyképességének elősegítése révén, kiegészíti a tagállamoknak az idegenforgalmi ágazat terén folytatott tevékenységét”. Az Európai Bizottság a 2010-ben közzétett közleményében összehangolt megközelítés alkalmazását javasolta a turizmussal kapcsolatos kezdeményezések terén, és új cselekvési keretet határozott meg a turizmus versenyképességének és fenntartható növekedésre való képességének fokozása érdekében. A Bizottság emellett számos európai vagy nemzetközi kezdeményezésre, többek között a turizmusra vonatkozó társadalmi-gazdasági tudásbázis egységesítésére tett javaslatot e célkitűzések elérése érdekében.

	== További információk az Eurostat ==		== További információk az Eurostat ==
Line 140:		Line 140:
	{{Unit\|topic=X_Translation}}		{{Unit\|topic=X_Translation}}

-	[[Category:Statistical_article/xx\|Turisztikai tendenciák]]	+	[[Category:Statistical_article/hu\|Turisztikai tendenciák]]

Glossary:External inflow/de

2012-05-16T09:03:48Z

← Older revision		Revision as of 09:03, 16 May 2012
Line 6:		Line 6:

	==Verwandte Begriffe==		==Verwandte Begriffe==
-	*[[Glossary:Freshwater resources/de\|~~Freshwater resources~~]]	+	*[[Glossary:Freshwater resources/de\|Süßwasserressourcen]]
	*[[Glossary:Internal flow/de\|Internal flow]]		*[[Glossary:Internal flow/de\|Internal flow]]

	==Statistische Daten==		==Statistische Daten==
-	[[Water statistics]]	+	[[Water statistics]] (auf Englisch)

	[[Category:Environment glossary/de\|Externer Zufluss]] [[Category:General concept/de\|Externer Zufluss]] [[Category:Glossary/de\|Externer Zufluss]]		[[Category:Environment glossary/de\|Externer Zufluss]] [[Category:General concept/de\|Externer Zufluss]] [[Category:Glossary/de\|Externer Zufluss]]

Glossary:External inflow/fr

2012-05-16T09:03:45Z

← Older revision		Revision as of 09:03, 16 May 2012
Line 6:		Line 6:

	==Concepts apparentés==		==Concepts apparentés==
-	*[[Glossary:Freshwater resources/fr\|~~Freshwater resources~~]]	+	*[[Glossary:Freshwater resources/fr\|Ressources en eau douce]]
	*[[Glossary:Internal flow/fr\|Internal flow]]		*[[Glossary:Internal flow/fr\|Internal flow]]

	==Données statistiques==		==Données statistiques==
-	[[Water statistics]]	+	[[Water statistics]] (en anglais)

	[[Category:Environment glossary/fr\|Apport externe]] [[Category:General concept/fr\|Apport externe]] [[Category:Glossary/fr\|Apport externe]]		[[Category:Environment glossary/fr\|Apport externe]] [[Category:General concept/fr\|Apport externe]] [[Category:Glossary/fr\|Apport externe]]

Tourism trends/hu

2012-05-16T09:02:05Z

Glossary:External inflow/fr

2012-05-16T09:01:31Z

Created page with '__notoc__ =Glossaire:Apport externe= L’'''apport externe''' correspond au volume d’eau déversé dans les cours d’eau et les eaux souterraines qui provient de territoires...'

New page

__notoc__

=Glossaire:Apport externe=

L’'''apport externe''' correspond au volume d’eau déversé dans les cours d’eau et les eaux souterraines qui provient de territoires voisins.

==Concepts apparentés==
*[[Glossary:Freshwater resources/fr|Freshwater resources]]
*[[Glossary:Internal flow/fr|Internal flow]]

==Données statistiques==
[[Water statistics]]

[[Category:Environment glossary/fr|Apport externe]] [[Category:General concept/fr|Apport externe]] [[Category:Glossary/fr|Apport externe]]

Glossary:External inflow/de

2012-05-16T09:01:28Z

Created page with '__notoc__ =Glossar:Externer Zufluss= Der '''externe Zufluss''' ist die Menge an Wasser, die aus angrenzenden Gebieten in Flüsse und in das Grundwasser einfließt. ==Verwandte...'

New page

__notoc__

=Glossar:Externer Zufluss=

Der '''externe Zufluss''' ist die Menge an Wasser, die aus angrenzenden Gebieten in Flüsse und in das Grundwasser einfließt.

==Verwandte Begriffe==
*[[Glossary:Freshwater resources/de|Freshwater resources]]
*[[Glossary:Internal flow/de|Internal flow]]

==Statistische Daten==
[[Water statistics]]

[[Category:Environment glossary/de|Externer Zufluss]] [[Category:General concept/de|Externer Zufluss]] [[Category:Glossary/de|Externer Zufluss]]

Glossary:External inflow

2012-05-16T08:59:27Z

← Older revision		Revision as of 08:59, 16 May 2012
Line 1:		Line 1:
	__notoc__		__notoc__
	'''External inflow''' is the volume of water flowing into rivers and groundwater that originates in neighbouring territories.		'''External inflow''' is the volume of water flowing into rivers and groundwater that originates in neighbouring territories.
-
-	~~==Further Eurostat information==~~
-	*

	==Related concepts==		==Related concepts==
Line 12:		Line 9:
	[[Water statistics]]		[[Water statistics]]

-	[[Category:Environment glossary]] [[Category:General concept]] [[Category:Glossary]]	+	[[Category:Environment glossary\|External inflow]] [[Category:General concept\|External inflow]] [[Category:Glossary\|External inflow]]

← Older revision		Revision as of 09:24, 16 May 2012
Line 1:		Line 1:
	:''Data from October 2011, most recent data: [[#Further_Eurostat_information\|Further Eurostat information, Main tables and Database]].''		:''Data from October 2011, most recent data: [[#Further_Eurostat_information\|Further Eurostat information, Main tables and Database]].''

-	This article presents [[Glossary:European Union (EU)\|European Union (EU)]] statistics on international [[Glossary:Migration\|migration]], population stocks of national and foreign (non-national) citizens, and the acquisition of citizenship. ~~[[Glossary:~~Migration~~\|Migration]]~~ is influenced by a combination of economic, political and social factors, either in a migrant’s country of origin (push factors) or in the country of destination (pull factors); historically, the relative economic prosperity and political stability of the EU are thought to have exerted a considerable pull effect on immigrants.	+	This article presents [[Glossary:European Union (EU)\|European Union (EU)]] statistics on international [[Glossary:Migration\|migration]], population stocks of national and foreign (non-national) citizens, and the acquisition of citizenship. Migration is influenced by a combination of economic, political and social factors, either in a migrant’s country of origin (push factors) or in the country of destination (pull factors); historically, the relative economic prosperity and political stability of the EU are thought to have exerted a considerable pull effect on immigrants.

	In destination countries, international migration may be used as a tool to solve specific [[Glossary:Labour market\|labour market]] shortages. However, international migration alone will almost certainly not reverse the ongoing trend of population ageing experienced in many parts of the EU.		In destination countries, international migration may be used as a tool to solve specific [[Glossary:Labour market\|labour market]] shortages. However, international migration alone will almost certainly not reverse the ongoing trend of population ageing experienced in many parts of the EU.

← Older revision		Revision as of 10:00, 16 May 2012
Line 93:		Line 93:
	[[Glossary:Eurostat\|Eurostat]] pripravlja statistiko v zvezi z različnimi vprašanji, povezanimi z mednarodnimi migracijskimi tokovi, stanjem prebivalstva tujih državljanov in pridobitvijo državljanstva. Podatki se zbirajo letno, Eurostatu pa jih posredujejo nacionalni statistični organi držav članic.		[[Glossary:Eurostat\|Eurostat]] pripravlja statistiko v zvezi z različnimi vprašanji, povezanimi z mednarodnimi migracijskimi tokovi, stanjem prebivalstva tujih državljanov in pridobitvijo državljanstva. Podatki se zbirajo letno, Eurostatu pa jih posredujejo nacionalni statistični organi držav članic.

-	Od leta 2008 je podlaga za zbiranje podatkov [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32007R0862:EN:NOT Uredba (ES) št. 862/2007]. Ta določa osnove statistike mednarodnih migracijskih tokov, stanja prebivalstva tujih državljanov, pridobitve državljanstva, dovoljenj za bivanje, [[Glossary:Asylum\|azila]] in ukrepov proti nezakonitemu vstopu in bivanju. Čeprav države članice lahko nadaljujejo z uporabo kakršnih koli ustreznih podatkov glede na nacionalno razpoložljivost in prakse, morajo statistični podatki, zbrani na podlagi uredbe, temeljiti na skupnih opredelitvah in pojmih. Večina držav članic pri pripravi svoje statistike uporablja upravne podatkovne vire, kot so registri prebivalstva, register tujcev, registri dovoljenj za bivanje ali delovnih dovoljenj. Nekatere države uporabljajo vzorčne analize ali ocenjevalne metode pri pripravi statistik na področju migracij. Podatke o pridobitvi državljanstva običajno posredujejo upravni sistemi. Izvajanje uredbe naj bi izboljšalo razpoložljivost in primerljivost statistik na področju migracij in državljanstva.	+	Od leta 2008 je podlaga za zbiranje podatkov [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32007R0862:SL:NOT Uredba (ES) št. 862/2007]. Ta določa osnove statistike mednarodnih migracijskih tokov, stanja prebivalstva tujih državljanov, pridobitve državljanstva, dovoljenj za bivanje, [[Glossary:Asylum\|azila]] in ukrepov proti nezakonitemu vstopu in bivanju. Čeprav države članice lahko nadaljujejo z uporabo kakršnih koli ustreznih podatkov glede na nacionalno razpoložljivost in prakse, morajo statistični podatki, zbrani na podlagi uredbe, temeljiti na skupnih opredelitvah in pojmih. Večina držav članic pri pripravi svoje statistike uporablja upravne podatkovne vire, kot so registri prebivalstva, register tujcev, registri dovoljenj za bivanje ali delovnih dovoljenj. Nekatere države uporabljajo vzorčne analize ali ocenjevalne metode pri pripravi statistik na področju migracij. Podatke o pridobitvi državljanstva običajno posredujejo upravni sistemi. Izvajanje uredbe naj bi izboljšalo razpoložljivost in primerljivost statistik na področju migracij in državljanstva.

	V preteklosti so bile statistike migracijskih tokov, stanja prebivalstva tujih državljanov in pridobitev državljanstva Eurostatu posredovane prostovoljno, v okviru skupne zbirke podatkov o migracijah, ki jo je vzpostavil Eurostat v sodelovanju z vrsto mednarodnih organizacij, med katerimi so na primer [http://unstats.un.org/unsd/default.htm Statistični oddelek Organizacije Združenih narodov (UNSD)], [[Glossary:United Nations Economic Commission for Europe (UNECE)\|Ekonomska komisija Združenih narodov za Evropo (UNECE)]] in [[Glossary:International Labour Organization (ILO)\|Mednarodna organizacija dela (ILO)]]. Nedavne spremembe v metodologiji, opredelitvah, in podatkovnih virih, ki se uporabljajo pri pripravi statistike migracij in državljanstva, lahko pri nekaterih državah članicah privedejo do pomanjkanja primerljivosti podatkovnih serij iz daljšega časovnega obdobja.		V preteklosti so bile statistike migracijskih tokov, stanja prebivalstva tujih državljanov in pridobitev državljanstva Eurostatu posredovane prostovoljno, v okviru skupne zbirke podatkov o migracijah, ki jo je vzpostavil Eurostat v sodelovanju z vrsto mednarodnih organizacij, med katerimi so na primer [http://unstats.un.org/unsd/default.htm Statistični oddelek Organizacije Združenih narodov (UNSD)], [[Glossary:United Nations Economic Commission for Europe (UNECE)\|Ekonomska komisija Združenih narodov za Evropo (UNECE)]] in [[Glossary:International Labour Organization (ILO)\|Mednarodna organizacija dela (ILO)]]. Nedavne spremembe v metodologiji, opredelitvah, in podatkovnih virih, ki se uporabljajo pri pripravi statistike migracij in državljanstva, lahko pri nekaterih državah članicah privedejo do pomanjkanja primerljivosti podatkovnih serij iz daljšega časovnega obdobja.
Line 107:		Line 107:
	Nekatera izmed najpomembnejših pravnih besedil, ki so bila sprejeta na področju priseljevanja, so:		Nekatera izmed najpomembnejših pravnih besedil, ki so bila sprejeta na področju priseljevanja, so:

-	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003L0086:EN:NOT Direktiva Sveta 2003/86/ES] o pravici do združitve družine;	+	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003L0086:SL:NOT Direktiva Sveta 2003/86/ES] o pravici do združitve družine;
-	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003L0109:EN:NOT Direktiva Sveta 2003/109/ES] o statusu državljanov tretjih držav, ki so rezidenti za daljši čas;	+	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003L0109:SL:NOT Direktiva Sveta 2003/109/ES] o statusu državljanov tretjih držav, ki so rezidenti za daljši čas;
-	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004L0114:EN:NOT Direktiva Sveta 2004/114/ES] o pogojih za sprejem državljanov tretjih držav za namene študija, izmenjav učencev, neplačanega usposabljanja ali prostovoljnega dela;	+	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004L0114:SL:NOT Direktiva Sveta 2004/114/ES] o pogojih za sprejem državljanov tretjih držav za namene študija, izmenjav učencev, neplačanega usposabljanja ali prostovoljnega dela;
-	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32005L0071:EN:NOT Direktiva Sveta 2005/71/ES] o posebnem postopku za dovolitev vstopa državljanom tretjih držav za namene znanstvenega raziskovanja;	+	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32005L0071:SL:NOT Direktiva Sveta 2005/71/ES] o posebnem postopku za dovolitev vstopa državljanom tretjih držav za namene znanstvenega raziskovanja;
-	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008L0115:EN:NOT Direktiva 2008/115/ES Evropskega parlamenta in Sveta] o skupnih standardih in postopkih v državah članicah za vračanje nezakonito prebivajočih državljanov tretjih držav;	+	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008L0115:SL:NOT Direktiva 2008/115/ES Evropskega parlamenta in Sveta] o skupnih standardih in postopkih v državah članicah za vračanje nezakonito prebivajočih državljanov tretjih držav;
-	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32009L0050:EN:NOT Direktiva Sveta 2009/50/ES] o pogojih za vstop in prebivanje državljanov tretjih držav za namene visokokvalificirane zaposlitve.	+	*[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32009L0050:SL:NOT Direktiva Sveta 2009/50/ES] o pogojih za vstop in prebivanje državljanov tretjih držav za namene visokokvalificirane zaposlitve.

-	Pri [[Glossary:European Commission\|Evropski komisiji]] je za [http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/immigration/immigration_intro_en.htm politiko priseljevanja] odgovoren [http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/index_en.htm GD za notranje zadeve]. Leta 2005 je Evropska komisija ponovno sprožila razpravo o nujnosti skupnega svežnja pravil za sprejem ekonomskih migrantov z [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52004DC0811:EN:not Zeleno knjigo o pristopu EU do urejanja ekonomske migracije] (COM(2004) 811 final), kar je privedlo do sprejetja [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52005DC0669:EN:not Načrta politike zakonitega priseljevanja] (COM(2005) 669 final) konec leta 2005. Julija 2006 je Evropska komisija sprejela sporočilo o [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52006DC0402:EN:not prednostnih nalogah politike v boju proti nezakonitemu priseljevanju državljanov tretjih držav] (COM(2006) 402 final), ki si prizadeva najti ravnovesje med varnostjo in temeljnimi pravicami posameznikov v vseh fazah procesa nezakonitega priseljevanja. Septembra 2007 je Evropska komisija predstavila [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52007DC0512:EN:not Tretje letno poročilo o migraciji in vključevanju] (COM(2007) 512 final). Sporočilo Evropske komisije, ki je bilo sprejeto oktobra 2008, je poudarilo pomen [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52008DC0611:EN:not krepitve globalnega pristopa k vprašanju migracij: izboljšanje usklajevanja, skladnosti in dopolnjevanja] (COM(2008) 611 final) kot vidik zunanje in razvojne politike. [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52010XG0504(01):EN:NOT Stockholmski program], ki so ga sprejeli voditelji držav in vlad EU decembra 2009, določa okvir in vrsto načel za stalni razvoj evropskih politik o pravosodju in notranjih zadevah v obdobju od 2010 do 2014; vprašanja v zvezi z migracijo predstavljajo jedro tega programa. Da bi omogočila dogovorjene spremembe, je Evropska komisija leta 2010 sprejela [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52010DC0171:EN:NOT akcijski načrt za izvajanje stockholmskega programa – Zagotavljanje območja svobode, varnosti in pravice za državljane Evrope] (COM(2010) 171 final). Ta akcijski načrt predvideva prednostna področja in določa ukrepe za:	+	Pri [[Glossary:European Commission\|Evropski komisiji]] je za [http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/immigration/immigration_intro_en.htm politiko priseljevanja] odgovoren [http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/index_en.htm GD za notranje zadeve]. Leta 2005 je Evropska komisija ponovno sprožila razpravo o nujnosti skupnega svežnja pravil za sprejem ekonomskih migrantov z [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52004DC0811:SL:not Zeleno knjigo o pristopu EU do urejanja ekonomske migracije] (COM(2004) 811 final), kar je privedlo do sprejetja [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52005DC0669:SL:not Načrta politike zakonitega priseljevanja] (COM(2005) 669 final) konec leta 2005. Julija 2006 je Evropska komisija sprejela sporočilo o [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52006DC0402:SL:not prednostnih nalogah politike v boju proti nezakonitemu priseljevanju državljanov tretjih držav] (COM(2006) 402 final), ki si prizadeva najti ravnovesje med varnostjo in temeljnimi pravicami posameznikov v vseh fazah procesa nezakonitega priseljevanja. Septembra 2007 je Evropska komisija predstavila [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52007DC0512:SL:not Tretje letno poročilo o migraciji in vključevanju] (COM(2007) 512 final). Sporočilo Evropske komisije, ki je bilo sprejeto oktobra 2008, je poudarilo pomen [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52008DC0611:SL:not krepitve globalnega pristopa k vprašanju migracij: izboljšanje usklajevanja, skladnosti in dopolnjevanja] (COM(2008) 611 final) kot vidik zunanje in razvojne politike. [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52010XG0504(01):SL:NOT Stockholmski program], ki so ga sprejeli voditelji držav in vlad EU decembra 2009, določa okvir in vrsto načel za stalni razvoj evropskih politik o pravosodju in notranjih zadevah v obdobju od 2010 do 2014; vprašanja v zvezi z migracijo predstavljajo jedro tega programa. Da bi omogočila dogovorjene spremembe, je Evropska komisija leta 2010 sprejela [http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52010DC0171:SL:NOT akcijski načrt za izvajanje stockholmskega programa – Zagotavljanje območja svobode, varnosti in pravice za državljane Evrope] (COM(2010) 171 final). Ta akcijski načrt predvideva prednostna področja in določa ukrepe za:

	*vrednotenje politik in mehanizmov na področju pravosodja, svobode in varnosti;		*vrednotenje politik in mehanizmov na področju pravosodja, svobode in varnosti;
Line 178:		Line 178:
	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=population}} Population]		*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=population}} Population]

-	=== Metodologija/Metapodatki ===	+	=== Metodologija / Metapodatki ===

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/migr_acqn_esms.htm Acquisition and loss of citizenship] (ESMS metadata file - migr_acqn_esms)		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/migr_acqn_esms.htm Acquisition and loss of citizenship] (ESMS metadata file - migr_acqn_esms)

← Older revision		Revision as of 09:02, 16 May 2012
Line 1:		Line 1:
-	=Turisztikai tendenciák=	+	= Turisztikai tendenciák =

-	:''2011. szeptemberi adatok. A legfrissebb adatok: [[#~~További információk az Eurostat~~\|További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis]]''	+	:''2011. szeptemberi adatok. A legfrissebb adatok: [[#Tov.C3.A1bbi_inform.C3.A1ci.C3.B3k_az_Eurostat\|További információk az Eurostat, Fő táblázatok és Adatbázis]]''

	E szócikk tájékoztatást nyújt az [[Glossary:European Union (EU)\|Európai Unió (EU)]] [[Glossary:Tourism\|turizmusra]] vonatkozó legfrissebb statisztikáiról. A turizmus a benne rejlő gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek, valamint a társadalmi és környezeti hatása miatt fontos. A turisztikai statisztika nemcsak az Unió turisztikai politikájának, hanem a regionális és [[Glossary:Sustainable development\|fenntartható fejlődési]] politikájának nyomon követésére is szolgál.		E szócikk tájékoztatást nyújt az [[Glossary:European Union (EU)\|Európai Unió (EU)]] [[Glossary:Tourism\|turizmusra]] vonatkozó legfrissebb statisztikáiról. A turizmus a benne rejlő gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek, valamint a társadalmi és környezeti hatása miatt fontos. A turisztikai statisztika nemcsak az Unió turisztikai politikájának, hanem a regionális és [[Glossary:Sustainable development\|fenntartható fejlődési]] politikájának nyomon követésére is szolgál.

-	[[Image:Holiday_trips_of_residents_(aged_15_years_or_more),_2010.png\|thumb\|right\|350px\|1. Táblá: A 15. életévüket betöltött rezidensek üdülési célú utazásai, 2010 <br> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_dem_ttq}}]]	+	[[Image:Holiday_trips_of_residents_(aged_15_years_or_more),_2010.png\|thumb\|right\|350px\|1. Táblá: A 15. életévüket betöltött rezidensek üdülési célú utazásai, 2010 <br /> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_dem_ttq}}]]

-	[[Image:Tourism_indicators,_2005-2010.png\|thumb\|right\|350px\|2. Tábla: Turisztikai mutatók, 2005–2010 <br> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tin00039}}, {{Stable link\|title=\|code=tin00040}}, {{Stable link\|title=\|code=tin00041}}, {{Stable link\|title=\|code=tin00043}}, {{Stable link\|title=\|code=tin00045}}, {{Stable link\|title=\|code=tps00001}} és {{Stable link\|title=\|code=tps00010}}]]	+	[[Image:Tourism_indicators,_2005-2010.png\|thumb\|right\|350px\|2. Tábla: Turisztikai mutatók, 2005–2010 <br /> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tin00039}}, {{Stable link\|title=\|code=tin00040}}, {{Stable link\|title=\|code=tin00041}}, {{Stable link\|title=\|code=tin00043}}, {{Stable link\|title=\|code=tin00045}}, {{Stable link\|title=\|code=tps00001}} és {{Stable link\|title=\|code=tps00010}}]]

-	[[Image:Number_of_nights_spent_in_collective_tourist_accommodation,_EU-27,_2000-2010_(1)_(1_000_million_nights).png\|thumb\|right\|350px\|1. Grafikon: Csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák száma, EU-27, 2000–2010 (1)<br />(1000 millió vendégéjszaka) <br> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_ninat}} és {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_nim}}]]	+	[[Image:Number_of_nights_spent_in_collective_tourist_accommodation,_EU-27,_2000-2010_(1)_(1_000_million_nights).png\|thumb\|right\|350px\|1. Grafikon: Csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák száma, EU-27, 2000–2010 (1)<br />(1000 millió vendégéjszaka) <br /> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_ninat}} és {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_nim}}]]

-	[[Image:Top_10_Member_States_of_origin_for_outbound_holidays,_2010_(1_000_nights_spent_abroad_by_residents_of_the_country).png\|thumb\|right\|350px\|3. Tábla: A külföldi üdülések 10 leggyakoribb kiindulási tagállama, 2010<br />(az adott ország rezidensei által külföldön töltött 1000 vendégéjszaka) <br> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_dem_tnw}} és {{Stable link\|title=\|code=tour_dem_tnq}}]]	+	[[Image:Top_10_Member_States_of_origin_for_outbound_holidays,_2010_(1_000_nights_spent_abroad_by_residents_of_the_country).png\|thumb\|right\|350px\|3. Tábla: A külföldi üdülések 10 leggyakoribb kiindulási tagállama, 2010<br />(az adott ország rezidensei által külföldön töltött 1000 vendégéjszaka) <br /> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_dem_tnw}} és {{Stable link\|title=\|code=tour_dem_tnq}}]]

-	[[Image:Country_of_origin_for_outbound_holidays,_2010_(average_nights_spent_abroad_per_inhabitant).png\|thumb\|right\|350px\|2. Grafikon: A külföldi üdülések kiindulási országai, 2010<br />(külföldön töltött vendégéjszakák átlaga lakosonként) <br> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_dem_tnq}} és {{Stable link\|title=\|code=tps00001}}]]	+	[[Image:Country_of_origin_for_outbound_holidays,_2010_(average_nights_spent_abroad_per_inhabitant).png\|thumb\|right\|350px\|2. Grafikon: A külföldi üdülések kiindulási országai, 2010<br />(külföldön töltött vendégéjszakák átlaga lakosonként) <br /> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_dem_tnq}} és {{Stable link\|title=\|code=tps00001}}]]

-	[[Image:Tourism_destinations_-_nights_spent_in_collective_tourist_accommodation,_2010_(1)_(1_000_nights_spent_in_the_country_by_non-residents).png\|thumb\|right\|350px\|3. Grafikon: Turisztikai úti célok – csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák, 2010 (1)<br />(az adott országban nem rezidensek által töltött 1000 vendégéjszaka) <br> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_ninat}} és {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_nim}}]]	+	[[Image:Tourism_destinations_-_nights_spent_in_collective_tourist_accommodation,_2010_(1)_(1_000_nights_spent_in_the_country_by_non-residents).png\|thumb\|right\|350px\|3. Grafikon: Turisztikai úti célok – csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák, 2010 (1)<br />(az adott országban nem rezidensek által töltött 1000 vendégéjszaka) <br /> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_ninat}} és {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_nim}}]]

-	[[Image:Top_10_tourism_destinations_-_nights_spent_in_collective_tourist_accommodation,_2010_(1_000_nights_spent_in_the_country_by_non-residents).png\|thumb\|right\|350px\|4. Tábla: A 10 legnépszerűbb turisztikai úti cél – csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák, 2010 <br />(az adott országban nem rezidensek által töltött 1000 vendégéjszaka) <br> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_ninat}} és {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_nim}}]]	+	[[Image:Top_10_tourism_destinations_-_nights_spent_in_collective_tourist_accommodation,_2010_(1_000_nights_spent_in_the_country_by_non-residents).png\|thumb\|right\|350px\|4. Tábla: A 10 legnépszerűbb turisztikai úti cél – csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák, 2010 <br />(az adott országban nem rezidensek által töltött 1000 vendégéjszaka) <br /> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_ninat}} és {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_nim}}]]

-	[[Image:Tourism_intensity,_2010_(nights_spent_by_residents_and_non-residents_in_collective_tourist_accommodation_per_inhabitant).png\|thumb\|right\|350px\|4. Grafikon: A turizmus intenzitása, 2010<br />(csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött belföldi és külföldi vendégéjszakák száma lakosonként) <br> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_ninat}}, {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_nim}} és {{Stable link\|title=\|code=tps00001}}]]	+	[[Image:Tourism_intensity,_2010_(nights_spent_by_residents_and_non-residents_in_collective_tourist_accommodation_per_inhabitant).png\|thumb\|right\|350px\|4. Grafikon: A turizmus intenzitása, 2010<br />(csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött belföldi és külföldi vendégéjszakák száma lakosonként) <br /> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_ninat}}, {{Stable link\|title=\|code=tour_occ_nim}} és {{Stable link\|title=\|code=tps00001}}]]

-	[[Image:Tourism_receipts_and_expenditure_from_travel,_2000-2010.png\|thumb\|right\|350px\|5. Tábla: Az utazásból származó turisztikai bevételek és kiadások, 2000–2010 <br> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=bop_its_deth}}, {{Stable link\|title=\|code=bop_its_det}}, {{Stable link\|title=\|code=bop_q_c}} és {{Stable link\|title=\|code=nama_gdp_c}}]]	+	[[Image:Tourism_receipts_and_expenditure_from_travel,_2000-2010.png\|thumb\|right\|350px\|5. Tábla: Az utazásból származó turisztikai bevételek és kiadások, 2000–2010 <br /> Forrás: Eurostat {{Stable link\|title=\|code=bop_its_deth}}, {{Stable link\|title=\|code=bop_its_det}}, {{Stable link\|title=\|code=bop_q_c}} és {{Stable link\|title=\|code=nama_gdp_c}}]]

-	A turizmus szerepe az elmúlt évtizedekben a vállalkozások és a polgárok életében egyaránt jelentősen nőtt. Az [http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/index_en.~~htmEurópai~~ Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának] becslései szerint a turizmus az [[Glossary:EU-27\|EU-27]] [[Glossary:Gross domestic product (GDP)\|bruttó hazai termékének (GDP)]] több mint 5 %-át teszi ki. Az EU-27 idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatási ágazata 2,3 millió főnek biztosít állást, az EU-27 egész turisztikai ágazatán belüli teljes [[Glossary:Employment\|foglalkoztatottság]] pedig becslések szerint 12 és 14 millió fő között van (a [http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/cooperation/tourism-satellite-account/index_en.htm tourismszatellitszámlákból] származó előzetes becslések alapján).	+	A turizmus szerepe az elmúlt évtizedekben a vállalkozások és a polgárok életében egyaránt jelentősen nőtt. Az [http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/index_en.htm Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának] becslései szerint a turizmus az [[Glossary:EU-27\|EU-27]] [[Glossary:Gross domestic product (GDP)\|bruttó hazai termékének (GDP)]] több mint 5 %-át teszi ki. Az EU-27 idegenforgalmi szálláshely-szolgáltatási ágazata 2,3 millió főnek biztosít állást, az EU-27 egész turisztikai ágazatán belüli teljes [[Glossary:Employment\|foglalkoztatottság]] pedig becslések szerint 12 és 14 millió fő között van (a [http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/cooperation/tourism-satellite-account/index_en.htm tourismszatellitszámlákból] származó előzetes becslések alapján).

-	__toc__	+	__toc__

	== Főbb statisztikai eredmények ==		== Főbb statisztikai eredmények ==
Line 57:		Line 57:
	A nemzetközi turisztikai kiadások összege 2010-ben Németországban volt a legmagasabb, összesen 58 596 millió EUR, majd a sorban az Egyesült Királyság (36 829 millió EUR) és Franciaország (29 686 millió EUR) következik. A népességszámhoz viszonyított kiadást vizsgálva megállapítható, hogy Luxemburg rezidensei 2010-ben lakosonként átlagosan 5 374 EUR-t költöttek külföldi útjuk során, ezzel jelentősen megelőzve a második helyen álló Belgiumot (lakosonként 1 305 EUR), amelyet Írország, Dánia és Ciprus követ. Nem meglepő módon ez az öt tagállam viszonylag kis méretű, és az élen helyezkedik el a hosszú (vagyis legalább négy vendégéjszakával járó) külföldi utaknak az üdülési célú utazások teljes számához viszonyított aránya tekintetében.		A nemzetközi turisztikai kiadások összege 2010-ben Németországban volt a legmagasabb, összesen 58 596 millió EUR, majd a sorban az Egyesült Királyság (36 829 millió EUR) és Franciaország (29 686 millió EUR) következik. A népességszámhoz viszonyított kiadást vizsgálva megállapítható, hogy Luxemburg rezidensei 2010-ben lakosonként átlagosan 5 374 EUR-t költöttek külföldi útjuk során, ezzel jelentősen megelőzve a második helyen álló Belgiumot (lakosonként 1 305 EUR), amelyet Írország, Dánia és Ciprus követ. Nem meglepő módon ez az öt tagállam viszonylag kis méretű, és az élen helyezkedik el a hosszú (vagyis legalább négy vendégéjszakával járó) külföldi utaknak az üdülési célú utazások teljes számához viszonyított aránya tekintetében.

-	== Adatforrások és adatok rendelkezésre állása ==	+	== Adatforrások és adatok rendelkezésre állása ==

	Statisztikai összefüggésben a turizmus a látogatók szokásos környezetükön kívül eső, egy évnél rövidebb tartózkodása a fő úti cél helyén. Az utazás végrehajtható bármilyen célból (üzleti tevékenység, szabadidős tevékenység vagy egyéb személyes indok), anélkül, hogy a meglátogatott helyen a látogatót rezidens személy, [[Glossary:Household\|háztartás]] vagy [[Glossary:Enterprise\|vállalkozás]] foglalkoztatná. A turisztikai statisztikák jelenleg a legalább egy vendégéjszakával járó utazásokra korlátozódnak, 2014-től azonban már az egynapos külföldi utakra is vonatkoznak majd.		Statisztikai összefüggésben a turizmus a látogatók szokásos környezetükön kívül eső, egy évnél rövidebb tartózkodása a fő úti cél helyén. Az utazás végrehajtható bármilyen célból (üzleti tevékenység, szabadidős tevékenység vagy egyéb személyes indok), anélkül, hogy a meglátogatott helyen a látogatót rezidens személy, [[Glossary:Household\|háztartás]] vagy [[Glossary:Enterprise\|vállalkozás]] foglalkoztatná. A turisztikai statisztikák jelenleg a legalább egy vendégéjszakával járó utazásokra korlátozódnak, 2014-től azonban már az egynapos külföldi utakra is vonatkoznak majd.
Line 96:		Line 96:
	A Bizottság 2010 júniusában fogadta el az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című {{Template:EurLex\|code=CELEX:52010DC0352:EN:NOT\|title=COM(2010) 352}} közleményt. Erre a [http://europa.eu/lisbon_treaty/index_en.htmLisszaboni Szerződés] hatálybalépését követően került sor; a Szerződés elismerte a turizmus fontosságát, ennélfogva pedig e területen egyedi hatáskört biztosít az Európai Uniónak és lehetővé teszi a minősített többséggel történő döntéshozatalt. A Szerződés turizmusról szóló egyik cikke értelmében az Európai Unió „különösen az idegenforgalmi ágazatban működő uniós vállalkozások versenyképességének elősegítése révén, kiegészíti a tagállamoknak az idegenforgalmi ágazat terén folytatott tevékenységét”. Az Európai Bizottság a 2010-ben közzétett közleményében összehangolt megközelítés alkalmazását javasolta a turizmussal kapcsolatos kezdeményezések terén, és új cselekvési keretet határozott meg a turizmus versenyképességének és fenntartható növekedésre való képességének fokozása érdekében. A Bizottság emellett számos európai vagy nemzetközi kezdeményezésre, többek között a turizmusra vonatkozó társadalmi-gazdasági tudásbázis egységesítésére tett javaslatot e célkitűzések elérése érdekében.		A Bizottság 2010 júniusában fogadta el az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című {{Template:EurLex\|code=CELEX:52010DC0352:EN:NOT\|title=COM(2010) 352}} közleményt. Erre a [http://europa.eu/lisbon_treaty/index_en.htmLisszaboni Szerződés] hatálybalépését követően került sor; a Szerződés elismerte a turizmus fontosságát, ennélfogva pedig e területen egyedi hatáskört biztosít az Európai Uniónak és lehetővé teszi a minősített többséggel történő döntéshozatalt. A Szerződés turizmusról szóló egyik cikke értelmében az Európai Unió „különösen az idegenforgalmi ágazatban működő uniós vállalkozások versenyképességének elősegítése révén, kiegészíti a tagállamoknak az idegenforgalmi ágazat terén folytatott tevékenységét”. Az Európai Bizottság a 2010-ben közzétett közleményében összehangolt megközelítés alkalmazását javasolta a turizmussal kapcsolatos kezdeményezések terén, és új cselekvési keretet határozott meg a turizmus versenyképességének és fenntartható növekedésre való képességének fokozása érdekében. A Bizottság emellett számos európai vagy nemzetközi kezdeményezésre, többek között a turizmusra vonatkozó társadalmi-gazdasági tudásbázis egységesítésére tett javaslatot e célkitűzések elérése érdekében.

-	== További információk az Eurostat ==	+	== További információk az Eurostat ==

	=== Kiadványok ===		=== Kiadványok ===
Line 102:		Line 102:
	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/tourism/publications Recent Eurostat publications on tourism]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/tourism/publications Recent Eurostat publications on tourism]

-	=== Fő táblázatok ===	+	=== Fő táblázatok ===

	*[{{Template:Main tables\|dedicated_section=tourism}} Tourism (t_tour)]		*[{{Template:Main tables\|dedicated_section=tourism}} Tourism (t_tour)]
Line 110:		Line 110:
	*[{{Template:Database\|dedicated_section=tourism}} Tourism (tour)]		*[{{Template:Database\|dedicated_section=tourism}} Tourism (tour)]

-	=== Speciális fejezetének/fejezetben ===	+	=== Speciális fejezetének/fejezetben ===

	*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=tourism}} Tourism statistics]		*[{{Template:Dedicated section\|dedicated_section=tourism}} Tourism statistics]

-	=== Módszertan / Metaadatok ===	+	=== Módszertan / Metaadatok ===

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/tour_cap_esms.htm Capacity of collective tourist accommodation; establishments, bedrooms and bedplaces] (ESMS metadata file - tour_cap_esms)		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/tour_cap_esms.htm Capacity of collective tourist accommodation; establishments, bedrooms and bedplaces] (ESMS metadata file - tour_cap_esms)
-	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/tour_dem_esms.htm Tourism ~~demand~~ : domestic and outbound tourism (excluding day-trips)] (ESMS metadata file - tour_dem_esms)	+	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/tour_dem_esms.htm Tourism demand : domestic and outbound tourism (excluding day-trips)] (ESMS metadata file - tour_dem_esms)

-	=== Egyéb információk ===	+	=== Egyéb információk ===

	*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/tourism/methodology Methodology for tourism statistics and Tourism Satellite Accounts (TSA)]		*[http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/tourism/methodology Methodology for tourism statistics and Tourism Satellite Accounts (TSA)]
Line 138:		Line 138:
	*[[Tourism statistics at regional level]]		*[[Tourism statistics at regional level]]

-	{{Unit\|topic=X_Translation}}	+	{{Unit\|topic=X_Translation}}

-	[[Category: Statistical_article/xx\|Turisztikai tendenciák]]	+	[[Category:Statistical_article/xx\|Turisztikai tendenciák]]